Az EU azonnali fegyverszünetet követel

Azonnali fegyverszünetre szólította fel szerdán a Kelet-Ukrajnában háborúskodó feleket Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője, hogy az ottani lakosságnak legyen lehetősége elmenekülni a harcok elől.

Ezzel csatlakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet előző napi felhívásához, amelyben az legalább háromnapos fegyverszünetet követelt.

„A szakadárok offenzívájával kialakult harcok, különösen Debalceve környékén, nagy szenvedést okoznak a lakosságnak, és akadályoznak minden olyan erőfeszítést, amely a konfliktus politikai megoldására irányul” – olvasható Mogherini közleményében.

„A civilek elleni tüzérségi támadásokkal – történjenek ezek bárhol – súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot. A civileknek biztonságosan el kell tudniuk hagyni a konfliktusövezetet” – szögezte le.

Oroszország és a kelet-ukrajnai helyzet, valamint az ezzel kapcsolatos uniós diplomáciai lépések vélhetően Alekszisz Ciprasz új görög miniszterelnök első brüsszeli útján is szóba kerültek. Erre enged következtetni, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a megbeszéléseket követően közleményében aláhúzta: egyetértettek Ciprasszal abban, hogy az Európa előtt álló jelentős kihívások terén milyen fontos az Európai Unió egysége.

Bár Tusk nem nevezte meg Oroszországot, a görög kormány a múlt héten, már hivatalba lépése napján zavart okozott az európai diplomáciában, amikor gyakorlatilag kihátrált az uniós állam- illetve kormányfők közös nyilatkozata mögül, amelyben Oroszország felelősségét hangsúlyozták a kelet-ukrajnai erőszakcselekményekben, s további szankciókat helyeztek kilátásba Moszkvával szemben.

Az Európai Unió tavaly március óta három lépcsőben léptetett érvénybe büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Elsőként a rendszeres kétoldalú csúcstalálkozókat függesztették fel, majd nem sokkal később beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el azok ellen, akiket az EU felelősnek tart Ukrajna területi egységének, szuverenitásának, stabilitásának aláásásáért, majd ennek lehetőségét később jogi személyekre, vállalatokra is kiterjesztették. Jelenleg 132 természetes és 28 jogi személy áll ilyen szankciók hatálya alatt. Végül, harmadik lépésként, a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatának lelövését követően az orosz gazdaság egyes szektorai ellen is átfogó büntetőintézkedéseket rendeltek el. Korlátozták egyes bankok, energiacégek és fegyvergyártó vállalatok hozzáférést az uniós pénzpiacokhoz, fegyverembargót rendeltek el, valamint katonai célra úgynevezett kettős felhasználású termékeket sem lehet eladni Oroszországba. Emellett bizonyos energiaipari árucikkek exportja is tilos.