Egy füstös kocsmában két óra olyan, mint négy cigi elszívása

 

A nemzetközi példák szerint a dohányzás zárt köztereken való betiltása nem csak a passzív, az aktív dohányosokra is pozitívan hat. Az utóbbi csoport ugyanis a tiltás hatására erőteljes lökést kap a leszokáshoz, a tiltást bevezető országokban mindenütt csökkent a dohányosok aránya.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek a dohányzást korlátozó jogszabályokat. Az első ilyen állam 1998-ban Kalifornia volt, amelyet Ausztrália és számos európai ország (Írország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország) követett. Az egészségügyi statisztikák szerint a törvényeknek mind az aktív, mind a passzív dohányosokra előnyös hatása van.

A WHO adatai szerint ugyanis a passzív dohányosok dohányfüstnek való általános kitettsége azokban az országokban, ahol a zárt közhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan 60 százalékkal csökkent, a bárokban, éttermekben pedig csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk.

Egy olasz vizsgálat például a bárokban, szórakozóhelyeken átlagosan 95 százalékkal alacsonyabb nikotinszintet mért a levegőben a dohányzást betiltó 2005-ös törvényt követően.

A korlátozó rendelkezések bevezetése után pár hónappal a bárban dolgozók kevesebb légúti problémáról számoltak be Írországban és Skóciában; a nyálukban, a kilélegzett levegőben és vérben a korábbinál lényegesen kisebb mértékben voltak jelen a dohányfüst hatását jelző anyagok.

A tiltás segít a dohányosoknak is

A nemzetközi példák szerint a betiltás sok leszokni várgyó dohányosnak is lökést ad. Kaliforniában például az 1998-as bevezetés előtt még 23 százalék, 2006-ban viszont már csak 13 százalék volt a dohányosok aránya. A dohányosok számának csökkenésével párhuzamosan látványosan csökkent a tüdőrák előfordulása is.

Írországban a 2004-es tiltórendelet bevezetése után három évvel a dohányosok aránya 5 százalékkal volt alacsonyabb.

A dohányzás betiltása mindenütt éles társadalmi vitát váltott ki Még az egészséges életmódot általában támogató Kalifornia államban sem volt egyszerű feladat a dohányzást korlátozó törvény bevezetése. Az ellenvéleményüket megfogalmazó csoportok azzal érveltek, hogy a szórakozóhelyek dohányfüst-mentesítése csődbe viszi a vállalkozásokat, megtagadja a felnőttektől a dohányzás szabadságának jogát, és egyébként is nehéz lesz betartatni. A dohányipar kilenc alkalommal kísérelte meg az 1998-as törvény hatályon kívül helyeztetését, és 18 millió dollárt költött az intézkedést helytelenítő ellenkampányra. A dohánygyárak sebezhető pontja azonban a passzív dohányzás: ugyanis ahogy érvelni lehet a dohányosok jogai mellett, úgy lehet érveket felsorakoztatni a nemdohányzók egészsége mellett is.

A passzív dohányzás bizonyítottan egészségkárosító

A legszembetűnőbb tünetek, amelyeket egy nemdohányos egy füstös kocsmában hamar észlelhet magán: a szem- és orriritáció, a köhögés, valamint az esetleges fejfájás, a légúti allergiában szenvedőknél pedig súlyos rohamok is kialakulhatnak.

Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. Becslések szerint egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra nagyjából annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó személy.

Kockázati tényező az egész családra, ha valamelyik szülő dohányzik

A viszgálatok szerint a passzív dohányzás mintegy 30 százalékkal növeli a tüdőrák és 25 százalékkal a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A legkárosabb a füst a gyerekekre, mivel az ő immun- és idegrendszerük még fejlődésben van, így minden külső hatás erőteljesebben befolyásolja az egészségüket. A bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, akiknek legalább egy vagy mindkét szülője dohányzik.

A cigarettázó szülők gyermekeinél ezenfelül felnőttkorban nagyobb a tüdő daganatok kialakulásának kockázata. A passzív dohányzás igazoltan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, már dohányzó szülőkkel élő kamaszoknál például megfigyelhető, hogy az artériák fala megvastagszik, csökkentve ezzel az erek rugalmasságát.

Ezen túl a passzívan dohányzó gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek később maguk is dohányozni, mint nemdohányzó családban élő társaik.

A világban évente több mint 600 ezren halnak meg passzív dohányzás miatt Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világban évente az elhalálozások 1 százalékának oka passzív dohányzás. 2004-ben 192 ország statisztikái alapján 603 ezren vesztették életüket dohányfüstnek való kitettség miatt, közülük 165 ezer volt a gyerek. A passzív dohányzás 379 ezer esetben koszorúér-betegség, 165 ezer embernél alsó légúti fertőzés, 36 900-nál asztma, 21 400 esetben pedig tüdőrák kialakulása miatt bizonyult halálosnak. 2004-ben a WHO adatai szerint a világban 1,2 milliárd ember dohányzott, közülük évente 5,1 millióan vesztik életüket a káros szokás miatt. A dohányzás passzív és aktív halálos áldozatainak száma tehát több mint 5,7 millió volt 2004-ben. Magyarországon 2004-ben a passzív dohányzás halálos áldozatainak száma 2300 volt, vagyis az aktív dohányzás miatt meghaltaknak körülbelül 10 százaléka.

Forrás: origo.hu