Európa-barát miniszterelnököt választottak Moldovában

Chiril Gaburici Európa-barát üzletembert nevezte ki Moldova miniszterelnökévé a chisinaui parlament szerdán, két hónappal a decemberi parlamenti választások után, amelyek ismét az európai, illetve az orosz orientációt pártoló politikai erők harcáról szóltak.

A 38 éves politikus kinevezését a 101 fős chisinaui törvényhozás 60 tagja támogatta a szavazáson. Gaburici kisebbségi kormányt fog vezetni, miután a két koalíciós partner, a liberális demokraták (PLDM) és a demokraták (PD) együtt 42 mandátumot birtokolnak a törvényhozásban. A kabinetet a 21 képviselővel rendelkező kommunista párt kívülről fogja támogatni.

Gaburici azt ígérte, hogy vezetése alatt az Európai Unió felé fordul majd az Ukrajna és Románia között fekvő 3,5 milliós ország, és kormányának távlati célja az EU-hoz való csatlakozás lesz.

„Nagyon fontos, hogy Moldova európai integrációjának kérdése előtérben maradjon (…) Nagyobb szükségünk van a barátokra és partnerekre, mint bármikor” – mondta a parlamentben tartott beszédében az újdonsült kormányfő. Egyúttal a korrupció elleni fellépést és a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság kérdésének rendezését ígérte.

Ugyanakkor az Európa egyik legszegényebb országának vezetését átvevő Gaburicinek és kormányának a gazdasági növekedés megtorpanásával, a moldovai fizetőeszköz értékvesztésével és a bankrendszer súlyos problémáival is meg kell majd küzdenie.

Mindazonáltal a december elején lezajlott parlamenti választások legfőbb kérdése nem a gazdaság állapota, hanem az volt, hogy Moldova – az ukrán válság fényében – Oroszországhoz vagy az EU-hoz közeledjen-e. Az ellenzéki szocialista párt Moszkva-párti kampányt folytatott, de hiába szerezte a legtöbb, szám szerint 25 mandátumot a választásokon, nem talált magának koalíciós partnert.

Moldovában öt éve vannak hatalmon az EU-párti politikai erők, és az ország júniusban – Ukrajnához és Grúziához hasonlóan – társulási egyezményt kötött az unióval. Moszkva az utóbbi időben megtiltotta a bor, a zöldségfélék és a hús behozatalát Moldovából, ami érzékenyen érintette az Oroszországtól erősen függő gazdaságot. Oroszország közben pénzügyileg és katonailag is támogatja a Moldovától egyoldalúan elszakadt – más európai államok által el nem ismert – Dnyeszter menti Köztársaságot.