Felfedező kutatásokkal az erősebb Európáért
Kiemelkedő felfedező kutatások nélkül nincsen hatékony innováció, innovatív ötletek nélkül viszont Európa végleg elveszítheti versenyképességét – vélekedtek egybehangzóan az Európai Kutatási Tanács (ERC) MTA-n megtartott, „Csúcseredmények ösztönzése az európai kutatásokban” című konferenciájának előadói.
Az ERC pályázati rendszerben nyújt támogatást a kontinens legtehetségesebb tudósainak.
„Erőforrásokat és a kutatás szabadságát kell biztosítanunk legtehetségesebb fiataljainknak” – Pálinkás József köszöntőjében rámutatott, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) támogatási rendszere is hozzájárulhat, hogy Európa visszanyerje meghatározó szerepét a nemzetközi tudományos világban. „A felfedező kutatások szervesen illeszkednek az emberi kultúrába, és ez az ERC szemléletében is megmutatkozik” – mondta az MTA elnöke, aki szerint az ERC által kidolgozott finanszírozási rendszer jelentős előrelépés az elmúlt 20 év kutatásfinanszírozási filozófiájában. Pálinkás József, aki az elmúlt héten részt vett az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (European Academies Science Advisory Council, EASAC) koppenhágai ülésén, elmondta: Az európai akadémiák egységesen amellett foglalnak állást, hogy a tudományfinanszírozást kiemelkedő kutatószemélyiségekre alapozzák, és növeljék az alapkutatásokat támogató programok költségvetési keretét.
„Ebben a szellemben született meg az MTA 2009-ben indított Lendület Fiatal Kutatói Programja, amely a tehetséges magyar kutatók hazahívását és itthon tartását célozza” – emlékeztetett rá az MTA elnöke. Az idén harmadszor kiírt pályázatot a 600 millió forintos kormányzati támogatásnak köszönhetően immár az egyetemekre is kiterjesztették.
„Tudomány és innováció nélkül nincs erős Európa – hangsúlyozta előadásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a kutatás-fejlesztés területét a magyar uniós elnökségi programban is kiemelten kezelték. – Európa előtt két út áll: vagy sikerül növelnie versenyképességét, vagy véglegesen lemarad a globális versenyben. Az olyan kezdeményezések, mint az Akadémia Lendület programja vagy az ERC támogatási rendszere, megfordíthatják a jelenlegi kedvezőtlen folyamatokat.”
Helga Nowotny, az ERC elnöke az ERC ösztöndíjrendszere kapcsán a magyar kutatók kimagasló eredményességét emelte ki: az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tizenkét országba juttatott összesen mintegy 70 támogatásból 31-ben magyar pályázó részesült. A nyertes magyar kutatók 21 hazai intézményben folytatnak kutatásokat, és az ösztöndíj révén 26 millió eurót hoztak az országba.
„A jelenleginél jóval többet kell költeni kutatás-fejlesztésre, ösztönözni kell a felfedező kutatásokat, és az uniós erőfeszítésekbe az összes tagországot be kell vonni” – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a konferencia szünetében rendezett sajtótájékoztatón. Mint rámutatott: Európának ötletekben és innovációban vezető szerepre kell törekednie. Az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként Surján László arra figyelmeztetett, hogy ha az EU versenyképes kíván maradni, akkor a mezőgazdasági és az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó kohéziós programmal egyenértékű támogatást kell biztosítania a kutatásoknak is. „Az MTA elnöke által kezdeményezett Lendület kiválósági program modelljét egész Európára ki kellene terjeszteni” – vélekedett az EP képviselője.
A 2007-ben útjára indított ERC, amelynek Kroó Norbert, az MTA volt alelnöke is tagja, az ún. „intelligens agyelszívás” programjának keretében kétféle ösztöndíjrendszerrel támogatja a felfedező kutatásokat végző tudósokat. A Starting Grant a fiatal, pályájuk kezdetén álló kutatókat segíti, míg az Advanced Grant az idősebb, nemzetközi szinten is hosszú ideje kimagasló eredményeket elérő kutatók számára érhető el. A tudósok az elnyert támogatást valamely uniós tagországban kötelesek felhasználni. Az EU VII. Kutatási Keretprogramjában (2007-2013) 7 ,5 milliárd eurót fordítanak a projektre. A pályázati rendszer jelentőségét mutatja, hogy az eddigi, mintegy 1200 támogatott kutató között található Konstantin Novoselov, a Manchesteri Egyetem tudósa, akit tavaly október elején a kétdimenziós grafénra, vagyis az egyetlen atom vastagságú grafitrétegre vonatkozó, előremutató kísérleteiért Nobel-díjjal tüntettek ki.