Felújítanák a hidegháborús bunkereket Németországban
A polgári védelem vezetője szerint az ország nincs felkészülve egy esetleges konfliktusra – a hidegháborús óvóhelyek sürgős korszerűsítésére van szükség.
A német Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) vezetője, Ralph Tiesler nyíltan beszélt arról, hogy az ország „nincs felkészülve” egy esetleges fegyveres konfliktusra. „Németországban sokáig széles körben elterjedt volt az a vélemény, hogy a háború nem olyan forgatókönyv, amelyre fel kell készülnünk. Ez megváltozott. Aggódunk egy nagyobb agressziós háború kockázata miatt Európában” – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak.
A hidegháború idejéből megmaradt mintegy 2000 németországi bunker közül csak körülbelül 580 használható jelenleg – közölte a The Guardian.
Ezek legfeljebb 480 ezer ember befogadására alkalmasak, ami a teljes német lakosság kevesebb mint 0,6 százaléka.
Tiesler szerint épp ezért nem lehet kizárólag új óvóhelyek építésére alapozni a jövőt, mivel ezek tervezése és kivitelezése hosszú és költséges folyamat lenne, ehelyett a meglévő infrastruktúrát kell sürgősen átalakítani. „Gyorsan helyet kell teremtenünk egymillió ember számára” – mondta, és hozzátette: nyáron átfogó tervet nyújtanak be a kormánynak, amely tartalmazni fogja a metróalagutak, földalatti garázsok, parkolók és középületek pincéinek pontos térképezését és védelmi célú átalakítását.
A fenyegetés már nem csak elméleti. Az ukrán Harkiv városát ért péntek esti orosz támadás három ember életét követelte, és 22-en megsérültek. A harkivi polgármester szerint ez volt „a teljes körű háború kezdete óta a legerősebb támadás”.
Tiesler szerint Németországnak nemcsak a fizikai védelmi struktúrák fejlesztésére kell összpontosítania, hanem az információs rendszerekre is: korszerűsítenék a szirénákat, védettebbé tennék a figyelmeztető alkalmazásokat, és pontosabb tájékoztató táblákat helyeznének ki a lakosság számára, emellett hangsúlyozta, hogy a kibertámadások elleni védelem is kritikus fontosságú.
A BBK vezetője arra kérte a Friedrich Merz vezette szövetségi kormányt, hogy biztosítsa az ügynökség terveihez szükséges finanszírozást.
Bár a kabinet elismerte a tervek fontosságát, hivatalosan még nem nyitotta meg a pénzcsapokat. A remények szerint a márciusi adósságfék felfüggesztése után felszabaduló milliárdok részben e célra is felhasználhatók lesznek.
Tiesler becslése szerint a következő négy évben legalább 10 milliárd euróra lesz szükség a civil védelem újraszervezésére, a következő évtized során pedig 30 milliárd euróra.
Az állam vezető polgári védelmi szakértője a lakosság felkészülését is elengedhetetlennek tartja.
Felhívása szerint minden háztartásnak legalább 72 órára elegendő víz- és élelmiszer-tartalékot kellene fenntartania, de a cél az, hogy 10 napra elegendő készlet álljon rendelkezésre. „Felhívásunk a következő: halmozz fel annyi készletet, hogy lehetőség szerint 10 napra elegendő legyen” – hangsúlyozta. „De már egy legalább 72 órás készlet is nagyon hasznos lenne. Ezzel áthidalhatók a mindennapi élet kisebb fennakadásai.”
A NATO-tagországok között Németország hosszú ideje lemaradó a civil védelem területén. A most bejelentett fordulat azonban azt jelzi: Berlin nem kíván többé védtelenül várni arra, hogy a háború kopogtasson a kapun.
Forrás: hirado.hu