Helybenhagyta egy őslakos népcsoport jogi követelését a kanadai legfelsőbb bíróság

Történelmi ítélet biztosítja a csilkotin indiánoknak, hogy a nyugat-kanadai Brit Columbia tartományban szabadon élhessenek és gazdálkodhassanak.

A kanadai legfelsőbb bíróság hasonló követelésekkel állhat elő a többi indián törzs is.

Elismerte egy őslakos népcsoport jogi követelését a kanadai legfelsőbb bíróság. A történelmi ítélet biztosítja a mintegy 3 ezer tagot számláló csilkotin indián közösségnek, hogy tagjai a nyugat-kanadai Brit Columbia tartományban szabadon élhessenek és gazdálkodhassanak őseik földjén.

A testület csütörtökön meghozott döntése nyomán hasonló követelésekkel állhat elő a többi indián törzs is, ráadásul az ítélet számos bányászati, erdészeti és más gazdasági projektet érinthet.

Egy brit columbiai bíróság 2012-ben még visszautasította a félnomád csilkotinok jogi követelését a nyugat-kanadai tartomány középső részén található, közel 2 ezer négyzetkilométeres területre, mivel nem bizonyították, hogy elődeik az első európai telepesek érkezésekor ezt a földdarabot használták.

A legfelsőbb bíróság most azonban úgy határozott, hogy egy nép „történelmi joga” kiterjed azokra a területekre, amelyet egykor halászatra és vadászatra használt, és amely felett „tényleges ellenőrzést” gyakorolt az európai fennhatóság létrejöttekor.

„Biztos, hogy ez a döntés a kanadai legfelsőbb bíróság egyik legfontosabb és legalapvetőbb ítéleteként fog bevonulni a történelembe” – mutatott rá Ghislain Picard, az Első Nemzetek Gyűlésének szóvivője. A fórum a 34 milliós észak-amerikai ország mintegy 1,4 millió őslakosának főképviselete.

Az ítélettel egy több évtizedes jogvita zárult le, amely még akkor kezdődött, amikor 1983-ban a tartományi kormány erdőkivágásra adott engedélyt egy olyan régióban, amelyet a csilkotin indiánok ősi földjük részének tekintettek. A területre vonatkozó jogi követelésük elismerése azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben rendelkezhetnek a föld felett. Mindenesetre ettől fogva a kormány jóváhagyásuk nélkül nem engedélyezhet gazdasági beruházásokat, kivéve, ha magasabb rendű közérdeket szolgálnak. Utóbbi esetben azonban az őslakosokat kártalanítani kell.