IMF: az energiaválság miatt 45 millió embert fenyeget élelmiszer-bizonytalanság
A közel-keleti háború miatt a világot sújtó komoly energiaválság miatt akár mintegy 45 embert is érinthet egy élelmiszerellátási bizonytalanság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már azt is sejti, mely országok fognak emiatt a legtöbbet szenvedni és a szervezet arra számít, hogy akár 50 milliárd dollár értékű sürgősségi pénzügyi segélyt is nyújtania kell majd az érintett államok számára.
A zn.ua portál csütörtök este közzétett cikkében a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójára hivatkozva azt írta, hogy az IMF szerint akár 50 milliárd dollár értékű sürgősségi pénzügyi segélyt is nyújtania kell majd a közel-keleti háború által érintett országoknak.
Kristalina Georgieva az ukrán nyelvű portál tudósítása szerint úgy fogalmazott, hogy a válságnak tartós gazdasági hatása lesz.
„Tekintettel a közel-keleti háború következményeire, arra számítunk, hogy az érintett országoknak az IMF rövid távú fizetési mérleg támogatására irányuló igénye 20 és 50 milliárd dollár között lehet és ez az összeg csak abban az esetben közelíthet az alsó határértékhez, ha a fegyverszünet tartósnak bizonyul ”
– idézte a bolgár vezérigazgatónőt az AFP hírügynökség.
Kristalina Georgieva a beszámoló szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy
a háború okozta közlekedési és logisztikai láncok zavarai miatt bekövetkező élelmiszer-bizonytalanság legalább 45 millió embert érinthet és még a legjobb esetben, tartós fegyvernyugvás esetén sem lesz könnyű visszatérni a korábbi állapotokhoz.
Az IMF azt is tervezi, hogy a válság hatásai miatt lefelé módosítja a 2026-os globális gazdasági növekedési előrejelzését, mivel az energiaárak gyors emelkedése egyes sérülékeny gazdaságokat jobban érint.
A vezérigazgatónő a beszámoló szerint megjegyezte, hogy
még a legoptimistább forgatókönyvek is az infrastruktúra pusztulásával, ellátási zavarokkal és a piaci bizalom elvesztésével, valamint más hosszú távú negatív hatásokkal számolnak, ezek pedig összességében a vártnál alacsonyabb növekedési ütemet eredményeznének.
Kiemelte a válság aszimmetrikus hatását: Az alacsony jövedelmű országok, amelyek energiát importálnak és korlátozott költségvetési forrásaik vannak, sokkal többet szenvednek, mint mások – emelte ki a tudósítás szerint Kristalina Georgieva, aki szerint különösen figyelni kell azokra a a csendes-óceáni régióban található országokra, amelyek egy hosszú ellátási lánc végén találhatóak és nem tudják, hogy ilyen súlyos zavarok közepette eljut-e hozzájuk az üzemanyag.
Forrás: hirado.hu