Izvesztyija: az EBESZ-ben egy új „helsinki záróokmány” elfogadásáról vitáznak

Orosz diplomaták szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül megkezdődött a vita egy, az 1975-ös helsinki értekezlethez hasonló tanácskozás összehívásáról és a jövőre 40 éves helsinki záróokmány megújításáról – írja az Izvesztyija című orosz napilap. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkvában borúlátóak ezzel kapcsolatban, tekintettel az ukrajnai konfliktus miatt kialakult új szembenállásra.

A hatalomhoz közeli újság szerdai cikkében az áll, hogy az új konferencia összehívásáról és egy új helsinki egyezményről szóló dokumentum tervezete már létezik, s a Helsinki plusz 40 címet viselő elképzelést az EBESZ külügyminiszteri tanácsának jövő hét csütörtök-péntekre tervezett bázeli ülésén ismertethetik.
Vlagyimir Csizsov, Oroszország európai uniós nagykövete a lapnak azt mondta, hogy az új európai biztonsági és együttműködési megállapodás aláírásának ötlete Bázelben „konkrét irányt vehet”, és a dokumentumot a Moszkvával baráti kapcsolatokat ápoló Szerbia EBESZ-elnöksége alatt el is fogadhatják. Belgrád jövőre látja el a szervezet soros elnöki feladatait.
Az Izvesztyija felidézi, hogy tavaly decemberben Kijevben – az ukrán hatalomváltás és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus előtt – az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei, közöttük az orosz tárcavezető már aláírtak egy Helsinki plusz 40 elnevezésű tervezetet, ami a helsinki záróokmány 40. évfordulójára előkészítendő jubileumi nyilatkozat alapja lett volna.
Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke szerint meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni az 1975-ös helsinki értekezlet idején elfogadott nemzetközi „viselkedési normákat”, figyelembe véve a délszláv háborúk és a most zajló ukrán válság tanulságait. Az orosz politikus ugyanakkor az Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati szankciós politika miatt nem lát lehetőséget arra, hogy a közeli jövőben összehívjanak egy ilyen biztonsági és együttműködési értekezletet. A helsinki zárónyilatkozathoz hasonló új egyezmény aláírásának szerinte az Egyesült Államok a legfőbb akadályozója.
Andrej Klimov, a felsőház külügyi bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy Moszkva 2008-2009-ben is javaslatot tett már egy új helsinki egyezmény megkötésére, miután a régi nem töltötte be feladatát a kaukázusi és a jugoszláv konfliktusok idején.
Az 1975. augusztus 1-jén Helsinkiben 35 ország által aláírt dokumentum politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazó egyezmény volt, amely a hidegháborút volt hivatott lezárni, és új alapokra helyezte a volt Szovjetunió, az Egyesült Államok, valamint a második világháborút követően két szemben álló tömbre szakadt európai országok viszonyát. A helsinki záróokmány egyebek közt tiltotta a beavatkozást más országok belügyeibe, kimondta a határok sérthetetlenségét és az államok területi épségét, síkra szállt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát
Az akkor elindított helsinki folyamat, vagyis az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) keretében 1975 és 1990 között megtartott tanácskozások során az emberi és kisebbségi jogokat érintő politikai normák, valamint fegyverzetkorlátozási megállapodások is születtek.