Lemondott Észak-Írország miniszterelnöke

Bejelentette lemondását csütörtök este Peter Robinson, Észak-Írország miniszterelnöke.

A hirtelen támadt ulsteri belpolitika válság közvetlen előzménye egy gyilkossági ügy, amelynek kapcsán a héten gyanúsítottként őrizetbe vették a felekezetközi önkormányzat legnagyobb katolikus pártja, a Sinn Féin egyik magas rangú illetékesét is.
Peter Robinson a legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetőjeként állt eddig a protestáns-katolikus belfasti kormány élén, ám csütörtök esti bejelentése szerint a gyilkosság után – a koalíciós partner, vagyis a Sinn Féin érintettsége miatt – „nem mehetnek úgy tovább a dolgok, mintha mi sem történt volna”.
Az észak-írországi önkormányzat mindazonáltal nem omlott össze teljesen, mivel Robinson felkérte eddigi pénzügyminiszterét, Arlene Fostert, hogy ügyvezető jelleggel lássa el a kormányfői teendőket. A DUP, a tartományi kormány vezető ereje így névleg továbbra is jelen van az önkormányzati rendszer végrehajtói testületében, annak ellenére is, hogy Robinson a DUP többi miniszterét visszaléptette.
Ezzel nyitva maradt annak lehetősége, hogy a következő időszakban, tárgyalások útján megmenthető legyen a jelenlegi összetételű tartományi kormány és törvényhozás, bár Robinson csütörtök esti bejelentésében úgy fogalmazott, hogy szerinte a belfasti parlament „napjai is meg vannak számlálva”.
A politikai válságot okozó gyilkosság áldozata az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik volt tagja, Kevin McGuigan, akit a rendőrség gyanúja szerint más volt IRA-tagok gyilkolhattak meg.
Az őrizetbe vettek között van Bobby Storey, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, akinek kihallgatása még csütörtökön is tartott.
Robinson csütörtök esti nyilatkozatában kijelentette: ez azt bizonyítja, hogy a katolikus fél ezzel ellenkező állításával szemben „az IRA struktúrája” továbbra is jelen van Észak-Írországban.
Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke ezt csütörtökön határozottan cáfolta, megerősítve a párt hivatalos álláspontját, amely szerint „az IRA nem létezik többé”.
A Sinn Féin a Londonban és az észak-írországi protestáns oldalon általánosan elfogadott álláspont szerint az IRA politikai szárnyaként működött a katolikus milícia csaknem három évtizedig tartó terrorhadjárata idején.
Az IRA 1969 után kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen, és a több mint háromezer emberéletet kioltó hadjáratot csak a történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. Ezután is még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyverzetét és bejelentette, hogy felhagy a további fegyveres harccal.
A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin – a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje – évek óta együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva.
Ennek a hatalommegosztásos kormányzati rendszernek a jövőjét tette kérdésessé a most hirtelen kirobbant belpolitikai válság.