Megnyílt a Lipcsei Könyvvásár

Elkezdődött csütörtökön a Lipcsei Könyvvásár, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja, amelyen 42 országból 2250 kiállító vesz részt, kínálatukban nagyjából 100 ezer kötet, köztük 20 ezer új kiadvány szerepel. A kelet-németországi nagyváros könyvvására az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. A rendezők 250 ezer látogatóra számítanak.

Nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyen az idén már 25. alkalommal rendezik meg a Lepizig liest (Lipcse olvas) című programsorozatot. Városszerte több száz helyszínen – például buszmegállóban, utcasarkon vagy temetőben – összesen 3714 felolvasást, könyvbemutatót, beszélgetést, író-olvasó találkozót tartanak.

A fesztivál előestéjén adták át az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját, amellyel az egyik legtekintélyesebb német történészt, Heinrich August Winklert tüntették ki a Geschichte des Westens (A Nyugat története) című négykötetes munkájáért.

A 17. század óta rendszeresen megrendezett vásár első napján adták át a Lipcsei Könyvvásár Díját, amelyet három – szépirodalmi, műfordítói és szakkönyv – kategóriában osztanak ki. Az összesen 45 ezer euróval járó díjra 113 kiadó 401 könyvvel pályázott.

A szépirodalmi kategóriában Guntram Vesper Frohburg című, több mint ezer oldalas regényét díjazták, amelyben a szerző a zsűri szerint a szülővárosáról, a Lipcse melletti Frohburgról írva emlékezetpolitikai és történelmi panorámát tár az olvasó elé a „20. századi német életről”.

A szakkönyv kategóriában Jürgen Goldstein Zwischen Freiheit und Naturgewalt (Szabadság és természeti erő között) című munkáját díjazták, amely a 18. század végének egyik legsokoldalúbb német személyiségéről, a természettudós, világutazó, filozófus, esztéta és jakobinus forradalmár Georg Forsterről szól.

A fordítói díjat Brigitte Döbert kapta meg a Magyarországon is ismert szerb író, Bora Cosic 1978-ban megjelent Tutori (Gyámok) című regényének 2015-ben megjelent német fordításáért.

A Lipcsei Könyvvásár idei kiemelt témája a bevándorlás és az integráció, amely a szervezők szerint a „legösszetettebb újrarendeződési folyamat a 20. század közepe óta”. Kérdéseit tudósok és írók segítségével feszegetik az Európa 21 – Hely a gondolkodásnak a holnap társadalmáért című programsorozatban.

Megrendezik a könyvfesztivál Manga-Comic-Convention (MCC) nevű „alfesztiválját” is, amely a képregényszekcióból fejlődött ki. A területtel foglalkozó kiadók a lipcsei vásárvárosban ismét megtöltenek egy egész csarnokot, ahol nemcsak kiállítási standokat alakítottak ki, hanem öltözőket is, mert várhatóan az idén is több ezren a kedvenc képregényhősüknek beöltözve jelennek meg.

Magyarországot „igazi irodalmi nagyágyúk képviselik” – áll a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) csütörtöki közleményében.

A CHB az idén is a Balassi Intézet Publishing Hungary Programja keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezi a magyar jelenlétet. Tájékoztatása szerint a nemzeti stand megújult: az installációt Dragomán György németül tavaly megjelent regénye, a Máglya ihletésére a budapesti Sporaarchitects építésziroda tervezte, amely egyebek között a 4-es metró Gellért és Fővám téri állomásairól ismert.

Dragomán György az 1989-es romániai forradalomról alkotott képet átrajzoló művét közép-európai kontextusban mutatja be: a német nyelvterületen kritikai sikert aratott munkáról Filip Floriannal, román írókollégájával és a berlini Literaturhaus igazgatójával, a romániai német kisebbségből származó Ernest Wichnerrel beszélget.

Kemény István A jó álom állatokkal című német-magyar kétnyelvű verseskötetét mutatja be, amely a német felsőoktatási csereszolgálat (DAAD) művészeti programjának szerkesztésében jelent meg tavaly novemberben, és azóta kizárólag pozitív kritikákat kapott a német lapokban. A fiatalabb generációt a vásáron az ugyancsak új fordítással megjelenő Nemes Z. Márió és a Holtverseny című regényével német fordításra pályázó Totth Benedek képviseli.