Megnyílt Vegasban a gengsztermúzeum
Öt évig tartó előkészítés után megnyílt Las Vegasban a szervezett bűnözés és a bűnüldözés amerikai múzeuma, amelyet a kissé kacifántos név helyett röviden máris „gengsztermúzeumként” – Mob Museum – emlegetnek.
A 42 millió dolláros létesítmény számos híres bűnöző „emléktárgyait” tárja a nagyközönség elé – hála olyan adományozóknak is, akik jobbnak látták, ha nem nevezik meg őket.
A több mint 1600 négyzetméteres kiállítási térben megtalálható az 1929. évi, Al Capone nevéhez fűződő hírhedt Valentin-napi mészárlás golyóbecsapódásainak nyomait őrző chicagói téglafal is. A múzeum azt tűzi ki maga elé célként, hogy „a történetet mindkét oldalról” bemutassa, dokumentálja a gengszterek és a rendőrök küzdelmét és azt is, hogy ez a harc hogyan formálta Las Vegast, ahol most az új intézményt megnyitották.
A múzeumnak egy volt szövetségi bírósági épület ad otthont, amely 1950-51-ben a gengszterbandákról és azoknak az ország gazdasági, politikai és kulturális életére gyakorolt befolyásáról folytatott meghallgatások egyik helyszíne volt. A Kefauver-bizottság összesen 14 helyen ülésezett a vizsgálat keretében.
A múzeum bejáratánál nagyméretű fekete-fehér fotó látható, lábujjat ábrázol, rajta fehér cédulával: Gyilkosság, Benjamin Siegel. 810 Linden. Beverly Hills. Az illető „Bugsy” Siegel, ezt a gengsztert sokan ismerik Warren Beatty 1991-es Bugsy című filmjéből, amely a szervezett alvilágnak Las Vegas születésében játszott szerepét elevenítette fel.
A gengsztermúzeum az 1930-as évektől az 1980-as évtizedig dolgozza fel a történetet, azt az időszakot, amelyben a szervezett bűnözést a családi és etnikai kapcsolatok határozták meg, a bűnüldözés és az igazságügyi rendszer pedig a gengszterek elleni harcban formálódott.
A kiállítási tárgyak között megtalálni a szesztilalom korszakának viszkis palackjait és az FBI által a Kennedyek korszakának idején végzett lehallgatások magnószalagjait. Az egyik rész a gengszterek politikai területeken játszott szerepét mutatja be, azt az időszakot, amikor az alvilág befolyást gyakorolt az amerikai választásokra és Fidel Castro Kubájára. A tárgyalótermet, ahol a Kefauver-bizottság ülésezett, restaurálták, és egy korabeli film segítségével a látogató tanúja lehet az 1950-es időknek.
A múzeum anyagát Kathleen Hickey Barrie kurátor és férje, Dennis válogatta össze. Az asszony szerint Las Vegas a kiállítási intézmény számára a lehető legjobb hely, mert „itt váltott át a gengszterizmus a szesztilalom idején a tiltott alkoholkereskedelemhez kapcsolódó bűnözésből valami olyasminek a létrehozásába, ahová a világ minden részéről el akartak jönni az emberek. Las Vegasról szól, de igazából országos történet”.
A múzeum gondolata Oscar Goodman ügyvédtől ered, aki országos hírnévre és komoly vagyonra tett szert Meyer Lansky, Tony Spilotro és más híres gengszterek védőjeként. Goodman 1999-től 2011-ig a város polgármestere volt, és a hivatalos eseményeken egyik kezében martinis pohárral, mindkét karján pedig egy-egy lánnyal szokott megjelenni. A bíróság, amelyből a múzeumot kialakították, számos híres perének helyszíne volt – és polgármesteri irodájából éppen rálátott az épületre.
Goodman, akárcsak maga a múzeum, bizarr jelenségnek tűnhet, de Michael Green történész, a projekt szakértője vitatja ezt. „A múzeum segíteni fog az embereknek abban, hogy megértsék Las Vegas eredetét” – mondta a Reutersnek. De azért hozzátette: „Persze távozóban valószínűleg azt fogják gondolni, hogy ilyen múzeum csak itt lehetséges”.
forrás:mult-kor.hu