Miért graffitizték le Márait Brüsszelben?
Sárga színnel nagy „NL?” feliratot festettek egy Márai Sándort népszerűsítő molinóra a közelmúltban Brüsszelben. A magyar EU tanácsi elnökség a város hat pontján helyezett ki háromszög alakban betonoszlopokat, ezekre pedig olyan szöveteket tekertek, melyek magyar tudósokat és művészeket mutatnak be – csak franciául és angolul. Sőt, az Unió Tanácsának (és az attól különböző Európai Tanácsnak is) otthont adó Justus Lipsius épületre kifüggesztett elnökségi molinó is csak ezt a két nyelvet használja a magyar mellett.
Ugyan Brüsszelben főként franciául beszélnek, a várost a hollandajkú Flandria fogja közre és a fővárosban is szép számmal laknak flamandok. Nekik a két részre oszló Belgium déli felével, Vallóniával olyan feszült a viszonya, hogy az országnak több, mint egy éve nincs kormánya. (Ez az időtartam egyébként a világ államai között jelenleg is rekordnak számít.) Ráadásul a tusakodás egyik fókuszpontja épp Brüsszel régiója, ahol a francia és a holland a két hivatalos nyelv.
Az Európai Uniónak ugyan – a franciával ellentétben – a holland nem munkanyelve, brüsszeli intézményei túlnyomórészt mégis átvették a belgiumi kettős feliratozást. Még a Justus Lipsius épületen is van egy másik, állandó molinó, mindkét nyelven „Európai Tanács” felirattal.
Bár az elnökség körül ugyan ennél sokkal komolyabb problémák is felmerültek, a Németországból nemrég átköltözött Thomas Küpper például abszurdnak nevezte, hogy az országban, ahol a lakosok nagyjából 60 százaléka hollandul beszél, a soros elnökség ne használja ezt a nyelvet.
Sokan viszont másként vélekednek. Így a magát egyszerűen „csak belgának” valló Thierry Monfils is. „Nem probléma” – mondja Monfils, aki szerint Brüsszel egy multikulturális város, a pontok pedig, ahol a háromszögeket felállították, a turisták által leggyakrabban látogatott helyeken vannak, így a francia mellett logikus az angol nyelv használata. Szerinte a flamandok többsége tud angolul, ezért nekik sem jelenthet nehézséget a feliratok megértése.