Mínusz 30 fok, hóvihar, káosz

Mínusz 30 fok, néhol akár 60 centi hó és viharos szél okozott közlekedési káoszt az Egyesült Államok északi és Kanada keleti részén csütörtökön és pénteken.

Eddig 16 ember életét követelte a fagy és a szél. Bár a vihar egyelőre elült, vasárnaptól újabb hullám jöhet. Több iskolában tanítási szünetet rendeltek el, a városvezetők pedig arra kérték az embereket, hogy akinek nem muszáj, a következő pár napban ne menjen az utcára. Eközben Nyugat-Európában orkán és árvíz pusztít, egy ember eltűnt, több száz családot telepítettek ki.
A vihar 22 államot érint, melyeknek összlakossága eléri a 100 milliót is, de a legzordabb körülményeket a meteorológiai szolgálat szerint New York és Massachusetts államban kellett elviselni. New Yorkban péntek reggel ugyanolyan hideg volt, mint a legészakibb amerikai államban, Alaszkában. Bostonban mínusz 17 fokot mértek, de mínusz 30-nak is hatott a szél miatt. Indianapolisban és Chicagóban pénteken olykor már 26 fok alá szaladt a hőmérők higanyszála, de Észak-Dakota és Minnesotta egyes helyein sem volt ritka a mínusz 31 és 33 fok körüli hőmérséklet a Huffington Post szerint.
A kitartó havazás eredményeképpen Bostonban és New York egyes részein nem volt ritka a közel fél méteres hó, bár a rekordot a Boston északi részén fekvő Boxfordban mérték, amelynek utcáit péntek reggel nagyjából 60 centis hólepel borította. A New York-i Central Parkban és Philadelphiában is 15 centi hó esett. Kanada keleti részén akár mínusz 35 fokot is lehetett mérni, és itt sem volt ritka a 20-40 centis hó. New York és New Jersey kormányzója szükségállapotot rendelt el.

Az 548 óra New Yorkban blog itt gyűjti az olvasók képeit.

Halálos áldozatok vannak
A időjárásnak legalább 16 halálos áldozata van eddig. Philadelphiában egy útszóráshoz használt sóraktárban rádőlt egy 30 méteres sókupac egy munkásra. A New York állambeli Byronban egy Alzheimer-kóros idős asszony halálra fagyott a hidegben. A BBC szerint egy férfi válságos állapotban volt miután tűzoltók mentették ki a Michigan-tóból. A BBC beszámolója szerint pénteken Minneapolisban a mínusz 20 fokos hőmérsékletben a lángokkal küzdő tűzoltóknak jéggé fagyott a tömlőjükből kifolyó víz mire a tűzhöz ért volna.

Nem csak a hideg jelent viszont veszélyt: a dermesztő szél miatt akár mínusz 45 és 55 fok között is lehet a hőérzetünk (wind chill-index), miközben a valós hőmérséklet csak mínusz 25-30 fok. A hőérzet a szél hűtő hatását mutatja meg: a faggyal együtt járó szél csak rontja a helyzetet, mert a bőrünk megmelegíti a vele érintkező levegőt, és a felmelegített réteg valamennyire véd a mínuszoktól. A folyamatos szél azonban elfújja a védőréteget, így bőrünknek egyre több energiájába kerül, hogy újabb rétegeket melegítsen fel. Ha a bőr ilyen hideg levegővel érintkezik, pillanatok alatt fagyási sérüléseink keletkezhetnek.

Emiatt sok helyen melegedőket nyitottak. A hajléktalanszállók megteltek, New Yorkban mentőegységek járták az utcákat, hogy megóvják a hajléktalanokat a fagyhaláltól.

A házaikat és járműveiket a hólepel alól kiásni igyekvők arról számoltak be a Huffington Postnak, hogy annyiban azért szerencséjük volt, hogy könnyű porhó esett, amit egyszerű volt eltakarítani, ráadásul mivel nem nehezedett rá az az elektromos vezetékekre, komolyabb áramkimaradások sem voltak: csak pár ezer háztartásban volt gond az áramellátással.

De miért van ilyen hideg?
A Huffington Postnak nyilatkozó meteorológus szerint a következő napokban elég nagy az esélye annak, hogy hidegrekordok dőljenek meg. Mivel az elmúlt napok havazásának köszönhetően mindent fehér lepel borít, a nap kevésbé tudja majd felmelegíteni a talajt, így az északkelet felől érkező széllel együtt ez durva éjjeli fagyokhoz vezet majd.
A hideget – az egyébként sem túl kellemes idei tél mellett – az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) felől érkező hideg levegő okozza. Ez az óramutató járásával ellentétesen mozgó hideg, sűrű levegő egészen az USA déli államaiig el fog érni a szakértő szerint. Bár az extrém hideg csak pár napig fog tartani, elég valószínű, hogy a Nagy-tavak, illetve más folyók és tavak is befagyhatnak, és a rendkívüli hideg még visszaköszönhet a tél további részében is.

Nincs még vége
Az amerikai Középnyugattól Új-Angliáig az elkövetkező néhány napban újabb hideghullámra készülnek, amelynek következményei a mostani viharénál is súlyosabbak lehetnek. Az ideiglenes enyhülés után a nedves utak újra lefagyhatnak, ami veszélyessé teheti a közlekedést.

Bostonban és New Yorkban iskolák százaiban szünetelt a tanítás, de még a hideg „epicentrumától” viszonylag messze eső Washingtonban is tanítási szünetet rendeltek el pénteken, és ideiglenesen kormányhivatalok is zárva tartottak. Minnesota államban hétfőtől 17 év után először iskolaszünetet rendeltek el, mert 30 fok alatti fagyra számítanak.

A wisconsini Milwaukee-ban és Madisonban sem kell majd hétfőn iskolába menni. Az észak-dakotai kormányzó pedig az iskolákra bízta a döntést, de figyelmeztetett, hogy vegyék figyelembe az állami időjárás-jelentés felhívását, amely szerint a faggyal kombinált szél életveszélyes is lehet.

Nyugat-Európában is tombol a vihar
Anglia egész területén árvízkészültség van miután pénteken több száz családot kellett kitelepíteni Dorsetben és Aberystwyth-ben, miután a víz elárasztotta otthonaikat. Eltűnt egy 18 éves férfi, akit legutoljára csütörtökön láttak Devon partjainak közelében. A rendőrség szerint a fiatalember fotózni akart a hullámok ostromolta partokon. A BBC előrejelzése szerint szombaton Anglia déli részén és Wales délkeleti részén várhatóak viharok, vasárnap viszont nyugat, majd fokozatosan észak és kelet felé terjednek az esőzések.

A meteorológiai szolgálat szombati közlése szerint 1969 óta a mostani december volt a legviharosabb Nagy-Britanniában.

A szolgálat egyik szakembere a BBC-nek elmondta: az egymást követő viharok ugyanannak az időjárási jelenségnek a következményei, amely az Egyesült Államok és Kanada északkeleti térségeit sújtó szélsőséges hideget és rendkívüli havazást okozza. Az Atlanti-óceán felől érkező, az Egyesült Államok keleti partvidékén kialakult, rendkívül intenzív alacsony nyomású zónákat a jet stream, vagyis a magas légköri nagysebességű széláramlás hajtja át egymás után az óceánon, egyenesen Nagy-Britannia felé.

Messzire ér az áradás
A meteorológiai szakértők szerint a nyugati partvidék három tényező igen szerencsétlen egybeesésétől szenved: egyébként is rendkívül magas a dagály, a tengerszintet az alacsony nyomású zóna még tovább emeli, és az orkánerejű szél áthajtja a parti védőműveken az így kialakult vihardagályt.
Ennek következtében Nagy-Britannia érintett partvidékein még a tengertől távolabb fekvő térségekben is utakat, vasúti pályákat mosott el a víz, és számos települést másfél-kétméteres tengerár öntött el – írta az MTI.

A hatóságok folyamatosan kérik az érintett térségek lakóit, hogy maradjanak távol a parti védőművektől, mert a gátakon átcsapó hullámok bárkit mélyen besodorhatnak a tengerbe.

A Temze torkolatában lévő, Londont védő gátrendszer, a Thames Barrier szombaton immár második napja zárva volt. Ez az 1984-re kiépített, 530 méter széles, több acélkapuból álló mozgatható rendszer azt akadályozza meg, hogy a vihardagályok a Temzén felhatolva elöntsék London belvárosát.

A Temzét normál időjárási körülmények között is alaposan visszaduzzasztják a dagályok, amelyek csúcspontján London folyóján visszafelé áramlik a víz.
Pénteken az orkán miatt a tenger Skócia nyugati és déli partjainál is kiáradt. Három családot kellett kitelepíteni, azóta is több helyen készültség van. Belgiumban is érezhető volt a vihar: az orkán erejű szél elsősorban az ország keleti részén házak tetejét szakította le, és fákat csavart ki. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

A flandriai Aarschotban a polgármester rövid időre szükségállapotot léptetett életbe. A térségben több mint ötszázan néhány órán keresztül a vonatokban rekedtek, mivel azok a kidőlt fák miatt nem tudták útjukat folytatni. Meteorológusok szerint az orkán erejű szél által kísért viharok kiváltója a többi között a rendkívül erős hőmérséklet-ingadozás.
Forrás: index.hu