Nem kommunikálnak magyarul a szlovák önkormányzatok

A szlovák nyelvtörvény adta lehetőséggel csak az önkormányzatok 8 százaléka él.
A szlovák kormány szerdai ülésén megtárgyalta a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jelentést, amelyből kiderül, hogy sok helyütt az önkormányzatok nem élnek a törvény adta nyelvhasználati lehetőségekkel. A jelentés többek között megállapítja, hogy a hivatali írásbeliségben ritkán használják ki a törvény adta lehetőségeket – írta a bumm.sk.
512 községben lehetne hivatalos írásbeli érintkezés során használni a magyar nyelvet. Mégis csupán 43 község, azaz az önkormányzatok 8 százaléka alkalmazza a magyar nyelvet az írásbeli dokumentációban, 101 község részben alkalmazza, 368 község, azaz 72 százalékuk viszont egyáltalán nem dokumentál magyar nyelven.
166 képviselő-testület ülései zajlanak magyar nyelven, 146 az államnyelvet részesíti előnyben, 168-ban pedig kétnyelvűek az ülések, tehát az önkormányzatok 65,2 százaléka használja a nyelvet. A ruszin községek esetében 60 százalékos a ruszin nyelvű ülések aránya.
Bár a tövény szerint kötelességük lenne, mégis csupán a községek egyharmada, szám szerint 159 tájékoztatja arról a lehetőségről a közönséget, hogy az ügyfelek használhatják a magyar nyelvet a hivatallal való kommunikáció során, 311 településen ezt nem írják ki. Ezen települések közel 70%-ában ugyanakkor még a képviselő-testületi ülések magyarul is zajlanak.
A hivatalok főképp alkalmazottaik révén biztosítják a kisebbségi nyelvhasználatot, mivel a nagy arányú kisebbséggel rendelkező községekben az alkalmazottak többsége is beszél az adott kisebbség nyelvén.
A magyarlakta településeken 4603 önkormányzati alkalmazottból 4059-en beszélik a magyar nyelvet, ez 88,2%-os arányt jelent. Ruszin nyelven a ruszin települések önkormányzatainak 96%-a beszél, roma nyelven száz önkormányzati alkalmazott tud, ami a roma lakossággal is rendelkező községek alkalmazottainak 26,3%-át teszi ki.
Az államigazgatási szervek helyi épületeinek – ilyenből 124 található az érintett településeken – 76 százalékára a kisebbség nyelvén is kiírják az információt, ám a kétnyelvű formanyomtatványokat csupán 9 állami intézmény alkalmazza, ami 7,3 százalékos arányt jelent. Arról, hogy lehetőség van a kisebbség nyelvén is kommunikálni az intézménnyel, 20 százalékuk nem tájékoztatja közönséget.
Az állami intézmények 7,3 százaléka bocsátja ki valamennyi formanyomtatványát kétnyelvűen, 90 százalékuknál csak a dokumentumok kis hányada van kétnyelvűsítve. Tehát a többségük csak államnyeven elérhető, holott az intézményeknek kötelességük lenne a törvény szerint biztosítani ezeket.
A jelentés megállapítja, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot sokszor áttekinthetetlen törvény szabályozza, és az előírások nem mindig fogalmaznak egyértelműen. A kormányhivatal szükség esetén szakmai és gyakorlati segítséget nyújt a hivataloknak és intézményeknek a kétnyelvűség gyakorlati problémáinak elhárításában, olvasható a jelentésben.
Forrás: hvg.hu