Németországban a kisebb szakszervezetek befolyását csökkentő törvényt fogadtak el

Németországban a kisebb szakszervezetek befolyását korlátozó törvényt fogadott el pénteken a törvényhozás alsóháza (Bundestag). A vitatott jogszabályt a kormányoldal számos képviselője elutasította, és több szakszervezet közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul miatta.

A júliusban hatályba lévő törvény alapján ugyan valamennyi szakszervezet tárgyalhat a munkáltatóval a bérekről, munkakörülményekről, kollektív szerződésről, de mindig az a megállapodás érvényes, amelyet a legtöbb dolgozót képviselő szakszervezet kötött a munkaadóval.
Az új szabály következtében előfordulhat, hogy munkaügyi bíróságok törvénytelennek minősítenek kisebb szakszervezetek által indított sztrájkokat, hivatkozva arra, hogy az érdekképviseleteknek nincs lehetőségük a követeléseik érvényesítésére, a vonatkozó jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy sztrájkolni csak olyan célokért lehet, amelyek elérése nem tűnik lehetetlennek.
Mindez korlátozza a kisebb szakszervezetek befolyását, amit az érintettek sérelmeznek. Több szakszervezet már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.
A jogszabály támogatottsága a nagykoalíció – konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióiban sem volt egyöntetű, többen tartózkodtak vagy az SPD-s vezetésű munkaügyi minisztérium előterjesztése ellen szavaztak.
A törvény bírálói szerint a kormány megfosztja a kisebb szakszervezeteket a sztrájk jogától. A törvény támogatói szerint az új szabály visszaállítja a szakszervezetek közötti együttműködés és a munkáltatóval való megállapodás elvére felépített 2010 előtti rendet, amely 60 éven keresztül jól működött.
Németországban 2010-ig az egy vállalat-egy kollektív szerződés szabály érvényesült, és a munkavállalói érdekképviseleti rendszer hatalmas, egész ágazatokat lefedő szakszervezeti szövetségeken alapult. Szakértők szerint a nagy szakszervezetek fölénye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi összevetésben kevés sztrájk volt, és a bérek emelkedése nem haladta meg a termelékenység növekedését, aminek révén Németország leküzdötte a kilencvenes évek végére, kétezres évek elejére kialakult válságot, amelyben a munkanélküliek száma 5 millió fölé emelkedett.
A munkanélküliek száma időközben 3 millió alá süllyedt, az alkotmánybíróság pedig egy 2010-es döntésével kimondta, hogy egy-egy vállalatnál több bérmegállapodás, kollektív szerződés is érvényben lehet. Az utóbbi években így számos sztrájkot szerveztek az adott társaságnál a legkisebbek közé tartozó, ám igen fontos, „elit” munkavállalókat képviselő szakszervezetek, hogy előnyösebb munkafeltételeket, magasabb béreket harcoljanak ki tagjaiknak. A légitársaságok pilótáinak szakszervezete (VC) például tavaly április óta 12 sztrájkot szervezett, amelyek miatt csaknem teljes egészében leállt a Lufthansa, holott a pilóták az alkalmazottak alig 4 százalékát teszik ki.
Az utóbbi hónapokban a nagyjából 200 ezer főt foglalkoztató Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság mozdonyvezetőinek szakszervezete, a foglalkoztatottak nagyjából 1 százalékát kitevő mozdonyvezetőket és több mint 10 ezer további DB-s dolgozót, összesen nagyjából 20 ezer munkavállalót képviselő GDL sztrájkjai keltettek nagy feltűnést, és bosszúságot ingázók és utazók millióinak.
A GDL tavaly szeptember óta 9 sztrájkot szervezett, és azzal vádolta meg a DB-t, hogy azért halogatja az érdemi egyeztetést, mert kivárásra játszik, megpróbálja az új törvény életbe lépéséig elhúzni a bértárgyalást. Az új jogszabály számos bírálója hasonlóan vélekedik, és sokan „lex GDL” néven emlegetik a Bundestagban pénteken megszavazott törvényt.