Regős: Nem meglepőek az Európai Bizottság ajánlásai

Az Európai Bizottság múlt héten előterjesztette az uniós tagországok számára az országspecifikus ajánlásokat, azaz javaslatokat fogalmazott meg a gazdaságpolitika számára. A közlemény általános helyzetleírással kezdődik, amely azt mondja: az unió gazdasága hetedik éve növekszik, és várhatóan 2020-ban tovább bővül, hiszen a kedvezőtlen körülmények ellenére az összes tagország gazdasága növekedőben van.

Már a tavalyi év második felében is, de az idei első negyedévben is az előzetesen vártál lassabban növekedett az Európai Unió gazdasága – fogalmazott Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, üzletág igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Olaszország teljesített a legrosszabbul, ott éves összehasonlításban 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság, de a német növekedés is csupán 0,6 százalékos volt, ami azért is fontos, hiszen Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partneréről van szó – mondta, megemlítve: Franciaország GDP-je 0,8 százalékkal nőtt, az Egyesült Királyság pedig a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére is az átlagosnál nagyobb, 2,1 százalékos bővülést produkált.

A közép-európai régióban – ismertette – Csehország 2,6, Bulgária 4,8, Lengyelország 4,7, Szlovákia 3,7, Románia pedig 5 százalékkal növekedett.

Németországban – például Csehországgal és Magyarországgal ellentétben – alacsony volt a beruházások mértéke, és azt is felhánytorgatják, hogy többet költhetnének oktatásra, digitalizációra vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, valamint túlságosan magas a foglalkoztatást terhelő adó is – mondta.

A Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokról azt mondta: a költségvetési politika kapcsán az Európai Bizottság régóta szigorítást szorgalmaz, a kormány viszont 2012 óta folyamatosan tartja a 3 százalékos hiánycélt. A romáknál és a fogyatékkal élőknél szükséges a munkaerőpiaci mutatók további fokozása, a többi terület érintése, amellyel az ajánlás foglalkozik, nem meglepetés.