Szigorúbb ellenőrzéseket szorgalmaznának a schengeni határokon?
Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság jövő héten azt fogja javasolni, hogy a jövőben egy tagállam maximum öt napra állíthassa vissza az ellenőrzést a schengeni határain, ezt pedig csak az EU-intézmények jóváhagyásával tarthassa fenn. A testület szóvivője nem kívánta kommentálni a híreket, annyi azonban szinte biztos, hogy a szeptember 13-ra várt jogszabályi javaslatban a Bizottság szigorúbb közösségi kontrollra tesz majd javaslatot a Schengen-övezet működtetése felett.
Bár az Európai Bizottság szóvivője a BruxInfo kérdésére nem tudta megmondani, hogy mikor mutatja be a testület a vélhetőleg sok vitát kiváltó javaslatait a Schengen-övezet jövőjére vonatkozólag, de egyre többen tudni vélik, hogy a Bizottság jövő héten fogadja majd el a jogszabályt, amit közvetlenül utána be is mutat a testület. Az Európai Tanács júniusban arra szólította fel Brüsszelt, hogy még ebben a hónapban készítse el a szabályzatot.
Az észak-afrikai menekültáradat az év első felében a schengeni rendszer komoly problémáira világított rá, erre kíván majd választ adni az uniós szabályozás, amelynek az alapelveit már május elején közölte közleményében az Európai Bizottság. Eszerint fel kell oldani az abból fakadó ellentmondásokat, hogy jelenleg lényegében nincs közösségi kontroll a Schengen-övezet működtetése felett.
A belügyi EU-biztos szóvivője Brüsszelben azt mondta, „jelenleg egyéni (értsd: tagállami) döntések szerint működik a schengeni rendszer, ezt pedig meg kell változtatni, egy európai rendszer felé kell mennünk”. Egyelőre nem világos, hogy ez alatt mit is ért a testület, de annyi bizonyos, hogy a hamarosan bemutatandó javaslatban a Bizottság megpróbálna hatásköröket elvenni a tagországoktól.
A közösségi elvet alapvetően a rendszer mindkét elemére, tehát a működtetésre, és a különleges helyzetekben hozandó döntésekre is kiterjesztené a Bizottság. Michele Cercone emlékeztetett arra, hogy a Schengen-övezetet érintő kérdésekben a Bizottságnak jelenleg csak megfigyelő szerepe van, a döntéseket egy kizárólag tagállami szakértőkből álló csoport hozza meg. A Sch-Eval határoz arról is, hogy mikor, milyen országokkal bővüljön a rendszer.
A testület szerint hiába vannak meg a schengeni csatlakozás feltételei, bizonyos helyzetekben akár egyetlen tagállami is megakadályozhatja például a zóna bővítését önös politikai érdekeiből, ahogyan történt tavasszal Románia és Bulgária esetében is. A Bizottság már 2010-ben jelezte, hogy ebbe a folyamatba szeretne a testület is beleszólni, hiszen szerinte a Bizottság testesíthetné meg az objektivitást és a függetlenséget a procedúrában.
Az Európai Bizottság ugyancsak a közösségre káros egyéni tagállami döntésektől szeretné megvédeni az EU-t azzal, hogy rendezné a határellenőrzés visszaállítának szabályait. Erre egyébként az Európai Tanács is felkérte Brüsszelt. Sajtóértesülések szerint a testület azt tervezi, hogy kivételes körülmények esetén egy schengeni tagállami maximum 5 napra állíthatná vissza a belső határokon az ellenőrzést, és ha ezt szeretné fenntartani, akkor értesítenie kell az Európai Bizottságot, a Tanácsnak pedig minősített többséggel engedélyeznie kell ezt.
Bár több lap is azt írta, hogy ez a szám még változhat, Michele Cercone viszont nem kívánta kommentálni a híreket.
A javaslat időzítése azért is kényes, mert szeptember 15-én tartják Dániában a parlamenti választásokat, ahol kampánytémává avanzsált a schengeni rendszer. Koppenhága – egyes elemzések szerint a koalícióban részt vevő szélsőséges pártnak kedvezve – visszaállította a vámellenőrzést a schengeni határain. Michele Cercone szerint a jogszabályi tervezetben nem lesz semmilyen utalás tagállami intézkedésekre.