Trump visszavonta a zárónyilatkozat támogatását
Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításaival” indokolt.
A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau „hamis állításokat” közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.
A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. „A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – fogalmazott.
Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.
Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.
Az uniós országok ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz
A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.
Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.
A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.
Két demokrata politikus is bírálattal illette Trump megnyilvánulását
Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: „Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani”.
Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: „a hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson”.
Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit.
A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.
A demokrácia és más országok befolyása elleni védelemről határoztak a vezetők
Demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a G7-csoport vezetői közös zárónyilatkozatukban szombaton.
A kanadai La Malbaie-ben tartott csúcstalálkozó végén született dokumentumban kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.
A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.
Készek fokozni az Oroszország ellen hozott büntetőintézkedéseket
A G7-csoport – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország – tagjai továbbá kijelentették: készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, melyeket csak abban az esetben vonnak vissza, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit.
Ugyanakkor közölték azt is, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében.
A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői megállapodtak arról is, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.
Elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását
A vezetők továbbá elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc folytatását irányozták elő Szíriában. Egyúttal elítélték a közel-keleti országban történt vegyi fegyveres támadásokat.
A csúcstalálkozó résztvevői nyugtalanítónak találták a Dél-kínai-tengeren tapasztalható helyzetet, és megállapodtak arról, hogy határozottan fellépnek minden egyoldalú tevékenységgel szemben, amely fokozza a feszültséget és árt a stabilitásnak a térségben.
A G7-vezetők Donald Trump amerikai elnököt leszámítva kijelentették, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a zárónyilatkozat egy másik pontjában közölte, hogy támogatja a nyitott, változatos, átlátható és biztonságos globális piacot az energetika minden tekintetében, és fokozza erőfeszítéseit a kollektív energetikai biztonság szavatolásának érdekében.
A csúcs résztvevői megerősítették, hogy ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartásához, a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerhez, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy folyamatosan csökkentsék a vámokat és a kereskedelmi korlátokat.
2,9 milliárd dollárt ajánlottak fel a nők oktatására a válság sújtotta országokban
Kanada és a világ hét legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-es csoport többi tagja a Világbankkal együtt 2,9 milliárd dollárt (majdnem 800 milliárd forintot) ajánlott fel a világ válság sújtotta országaiban a nők oktatására – jelentette be szombaton a kanadai kormány.
Ottawa közölte: a felajánlott összeg a legnagyobb oktatási befektetés a válságok és konfliktusok sújtotta országokban élő nők számára. A pénz az oktatási és tanulmányi lehetőségekhez történő egyenlő hozzáférést hivatott szolgálni szerte a világon.
A felajánlott tőke több mint 8 millió gyermeknek és tizenévesnek biztosítana lehetőségeket.
A legtöbb pénzt Nagy-Britannia (250 millió dollárt), Kanada (310 millió dollárt) és a Világbank (2 milliárd dollárt) ajánlotta fel. Kanada az összeget 3 éven át folyósítja, a Világbank pedig 5 éve át. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai szerint mintegy 75 millió gyermek – többségükben lány – nem részesül oktatásban a világ 35 konfliktus sújtotta országában.
Macron szerint a közös zárónyilatkozat nem old meg mindent
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette szombaton a G7-országcsoport kanadai csúcstalálkozóján, már az amerikai elnök korai távozása után, hogy sikerült megállapodni egy közös zárónyilatkozatban a kereskedelemmel kapcsolatban, de – mint mondta – ez nem old meg mindent”.
Angela Merkel német kancellár korábban a sajtónak nyilatkozva sajnálkozott amiatt, hogy a hét ország közül az Egyesült Államok az egyetlen, amely nem tartja magát ahhoz a közös vállaláshoz, miszerint 2030-ra újrafeldolgozhatóvá tennék az óceánokba került műanyaghulladékot.