1581-ben ezen a napon ütötték lovaggá Francis Drake fregattkapitányt

1581-ben ezen a napon I. Erzsébet királynő lovaggá ütötte Francis Drake fregattkapitányt, aki az előző három év során körbehajózta a Földet. Drake neve később „Fekete kalózként” is bevonult a történelembe: az angol flotta élén súlyos veszteségeket okozott a spanyol Armadának, megtörve ezzel a hispánok évszázados tengeri uralmát.

Francis Drake három hajóból álló karaván élén, a Golden Hind nevű fregatt kapitányaként 1580. szeptember 26-án tért vissza a dél-angliai Plymouth kikötőjébe. A történelem során Fernando Magalhães (Magellán) útja után Drake expedíciója volt a második, amely körbejárta az egész bolygót. A portugál tengerésszel ellentétben azonban a később hírhedtté vált kalóz és legénységének egy része túlélte az emberpróbáló utazást.

Magellán 1519–1521 a földet megkörüli útja után hosszú ideig nem akadt tengerész, aki a veszélyes expedícióra vállalkozott volna.

Eredetileg Drake 1577 decemberében kezdődött utazásának célja sem a Föld körbehajózása, hanem Amerika csendes-óceáni partvidékének feltérképezése és az ottani spanyol kolóniák kirablása volt.

Az óceán és az időjárás viszontagságai azonban rákényszerítették a tengerészt a nevezetes tett végrehajtására.

Öt hajóval indult – egy érkezett vissza

Noha Drake az induláskor még csak 37 esztendős volt, I. Erzsébet királynő (1558–1603) mégis őt jelölte ki az emberpróbáló feladatra, korábbi sikeres tengeri portyái alapján. A későbbi hírhedt kalóz a csendes-óceáni hadjárathoz öt hajót kapott, amelyek közül a vezérhajó a Pelikán – későbbi átkeresztelt nevén Golden Hind – lett.

Francis Drake expedíciója szerencsétlenül indult, ugyanis az 1577 november közepén kihajózó flotta hamarosan súlyos tengeri viharba került, és arra kényszerült, hogy visszatérjen az angol partokra. Egy hónap veszteglés – és a szükséges javítási munkálatok elvégzése – után, 1577. december 13-án a kalóz másodszor is kihajózott, hogy aztán három évvel később, a Föld megkerülésével visszatérjen Angliába.

Már a Zöld-foki-szigeteknél zsákmányolt egy hajót a portugáloktól, így annak tapasztalt kapitánya és legénysége is csatlakozott az expedícióhoz, ám Dél-Amerika partjainál Drake-nek később hasonló élményeket kellett átélnie, mint egykoron Magellánnak. A legénység soraiban zendülés tört ki, az egyik hajó visszafordult, a hideg tél és a portugál utazóról elnevezett szorosban tomboló viharok pedig a többi vitorlást is komolyan megrongálták.

Flottája elvesztése sem riasztotta vissza

Drake helyzete szinte kilátástalanná vált, 1578 szeptemberében ugyanis a Golden Hind arra kényszerült, hogy egyedül folytassa útját a Csendes-óceánon. Flottája elvesztése dacára azonban a kapitány nem rettent vissza: végigrabolta a mai Chile és Peru területén található spanyol kolóniákat, portyázásai során pedig két kincsekkel megrakott hajót is elfogott. Az angol tengerész mindeközben az amerikai kontinens nyugati partvonalát is feltérképezte.

A kutatók szerint Drake nagyjából a mai amerikai–kanadai határ magasságáig jutott el, ahol Nova Albion néven kolóniát is alapított.

A kapitány ezután tovább folytatta útját észak felé, de idővel feladta a reményt, hogy megtalálja az északnyugati átjárót, ezért úgy döntött, inkább áthajózik a Csendes-óceánon. A Golden Hind így 1579–1580-ban bejárta az indonéz szigetvilágot, és a Jóreménység foka, majd Sierra Leone érintésével majdnem három év után, 1580 kora őszén, 59 tengerésszel a fedélzetén visszatért Plymouth-ba.

Bár Drake flottájából csak egy hajó maradt meg, annak rakománya bőséges hasznot hozott Anglia számára: az említett két spanyol gályáról zsákmányolt kincsek értéke felülmúlta I. Erzsébet egyéves jövedelmét!

Az angol királynő lovagja lett a spanyolok rettegett „Fekete kalóza”

A sikeres útnak köszönhetően a kalóz 1581. április 4-én lovagi címet kapott, a királynő pedig kegyencei közé fogadta, és számos birtokkal és tisztséggel halmozta el (például Plymouth polgármesterévé tette).

Sir Francis Drake a későbbiekben is rászolgált a kitüntetésekre, a legyőzhetetlennek tartott spanyol Armada és a portugál gályák ellen végrehajtott rajtaütései során félelmetes hírnévre tett szert.

Amikor 1588-ban nyílt tengeri csatában legyűrte a „Győzhetetlen Armadát”, hírneve elért a török szultánig, aki száz arannyal jutalmazta a „Fekete kalóz” (kéretlen) szolgálatait.

Forrás: hirado.hu