17 éve hunyt el Sütő András
Tizenhét éve hunyt el Sütő András erdélyi magyar író.
1927. június 17-én született az erdélyi Pusztakamaráson, a Mezőségben. Tanulmányait a nagyenyedi Református Kollégiumban, majd kolozsvári Református Gimnáziumba végezte.
1945-ben jelent meg Levél egy román barátomhoz címmel egy írása, amit a Világosság közölt.
1948-tól a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, de 1949-ben otthagyta a főiskolát, és munkát vállalt, a Falvak népe hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött a lap költözése miatt. Szüleit a kuláklistára tették, ezért válaszként lemondott a Falvak népéről; a lemondását nem fogadták el, szüleit viszont rehabilitálták. 1953-ban újból lemondott, a kulturális rovatot szerkesztette a továbbiakban. 1954-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol haláláig élt. Itt az Igaz Szó lap munkatársaként dolgozott.
Első novelláját az Utunk közölte 1948-ban, Hajnali győzelem címmel.
Első drámája 1950-ben jelenik meg, a Mezítlábas menyasszony. Első novelláskötete, az Emberek indulnak 1953-ban debütált. Az 1955-ös Félrejáró Salamon című írásából készült filmet 1956-ban betiltották. Közben elkezdték játszani is drámáit, Sütő pedig képviselő lett.
Járt az NDK-ban, Olaszországban és Iránban is.
Felemelte szavát az erdélyi magyarság jogaiért, különböző írásaiban, sőt drámáival is az egyenjogúságért harcolt.
Sikeres naplóregénye, az Anyám könnyű álmot ígér, 1970-ben jelent meg, több nyelvre is lefordították.
1990-ben Marosvásárhelyen fél szemét elvesztette, amiért a könyves-gyertyás tüntetésen szónokolt.
Külföldön is kezelték, kintlétét is arra használta fel, hogy az ártatlanul bebörtönzött magyarokat szabadon bocsássák. Később a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé és a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnökévé választották.
Életművét több díjjal jutalmazták, többek között 1979-ben Bécsben Herder-díjjal, 1990-ben Bethlen-díjjal, 1992-ben Kossuth-díjjal, 1995-ben Kisebbségekért-díjjal, 2002-ben Hazám-díjjal.
1950-től élete végéig aktívan publikált.
Fontosabb kötetei:
- Sütő András – Hajdu Zoltán: Mezítlábas menyasszony (1950)
- Emberek indulnak (1953)
- Az új bocskor (1954)
- Félrejáró Salamon (1956)
- Fecskeszárnyú szemöldök (1960)
- Szerelem, ne siess! (1961)
- Tékozló szerelem (1963)
- Pompás Gedeon (1968)
- Misi, a csillagos homlokú (1968)
- Anyám könnyű álmot ígér (1970)
- Itt állok, másként nem tehetek. Két dráma (1975)
- A szuzai menyegző (1981)
- Kalandozások Ihajcsuhajdiában (1986)
- Advent a Hargitán. Három játék. (1987)
- Engedjétek hozzám jönni a szavakat (1994)
- Hargitai vadászkalandok (1997)
- Volt egyszer egy édesszájú medve (2006)
Budapesten hunyt el 2006. szeptember 30-án. Marosvásárhelyen helyezték örök nyugalomra.
Nyitóképen: Simon Endre festménye Sütő Andrásról