34 éve hunyt el Váradi-Sternberg János
34 éve, 1992. február 12-én hunyt el Váradi-Sternberg János történészprofesszor, az ungvári egyetem tanára. Diákjaira nagy hatással volt, és sokat köszönhet neki a kárpátaljai magyar kultúra is.
Váradi-Sternberg János 1924. január 10-én született Nagyváradon. Tanulmányait szülővárosában végezte 1930 és 1940 között, a 10. osztályt pedig Besszarábiában, Benderiben fejezte be. Ezután traktorosként dolgozott az észak-kaukázusi Kubány-vidéken, majd Kirgíziában. 1943 és 1945 között a Kisinyovi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, majd 1949-ben a leningrádi egyetemet történelem szakon fejezte be. Kandidátusi címét 1956-ban szerezte. Disszertációját Kijevben, az Ukrán Tudományos Akadémián védte meg, témája a Rákóczi-szabadságharc és az orosz-magyar kapcsolatok (1707–1711) volt. 1970-ben avatták a történelemtudományok doktorává.
Közben már 1949-től oktatott Ungváron az egyetemen. A magyar szakos hallgatóknak tanított magyar történelmet, akikre nagy hatással volt. Nyugdíjasként 1989-től 1990-ig az Ungváron működő Hungarológiai Központ főmunkatársa volt, valamint részt vett a Magyarország története című háromrészes segédkönyv szerkesztésében, a Kárpátaljai Területi Pedagógus-Továbbképző Intézet kérésére.
1989-ben elnyerte a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, 1991-ben pedig a Lotz János-emlékérmet.
Számos jelentős tanulmányt és ismeretterjesztő cikket közölt az orosz–magyar és az ukrán–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokról, valamint Kárpátalja helytörténetéről, emellett aktívan részt vett kulturális eseményeken. Négy önálló kötete jelent meg, emellett számos könyvet szerkesztett.
Váradi-Sternberg János Budapesten hunyt el, 68 éves korában.
Születésének 100. évfordulójára emlékkönyvet adtak ki Kárpátalján.