„Értéket szeretnék teremteni” – Interjú Ferkó Emíliával
Egy héttel ezelőtt egy ország ismerte meg Ferkó Emília Veronika nevét, amikor tehetségével, hangjával és zeneiségével elkáprázatta a magyar X-Faktor zsűritagjait és a nézőket egyaránt.
Videóját több ezren osztották meg a közösségi oldalakon, és együtt örültek a kárpátaljai lány sikerének.
Ferkó Emília Veronika Tiszaújfaluból származik, jelenleg Budapesten él. A távolság ellenére levelezői szakon folytatja tanulmányait az Ungvári Kulturális és Művészeti Akadémián, ének-zene tanár szakon. Mellette pedig egy elektronikai cégnél dolgozik.
A 21 éves lánnyal életéről, sikereiről, az X-Faktorban való szerepléséről és jövőbeni terveiről beszélgettünk.
– Hogyan jött az éneklés az életedbe? Mindig is ezzel szerettél volna foglalkozni?
– Amióta eszemet tudom, a zenélés és az éneklés az, ami feltölt és ad valami pluszt, ami segít átvészelni a hétköznapokat. Gyerekként is mindig tudtam, hogy a zenélés lesz az, amiben örömemet lelem majd. Ezért is döntöttem úgy, hogy zenét szeretnék továbbtanulni, és ezzel foglalkozni a jövőben. Szeretném, hogy ez ne a munkám legyen, hanem a hivatásom.
– Az éneklésen kívül szövegírással is foglalkozol. És a dalszerzéssel mi a helyzet?
– A kettő együtt jár általában. Igen, vannak versek, amiket megzenésítettem, de hamar rájöttem, hogy úgy teljes számomra az egész és tudhatom magaménak, ha a dallam és a szöveg is az enyém, hisz úgy hiteles igazából egy saját szerzemény
– Honnan kapsz ihletet? Hogyan születik meg egy-egy dal?
– Nálam ilyenkor két opció létezik. Van olyan, amikor elkap az ihlet, jön egy dallam vagy egy olyan mondat, ami magával ragad, és pár percre rá meg is születik egy vagy akár több dal is. Másik opció pedig egy adott élethelyzet, rosszabb vagy akár jobb időszakom egy dallamba fojtva. Ilyenkor születnek általában a mélyebb, érzelmesebb dalaim.
– Már több dalod is megjelent, melyek állnak legközelebb a szívedhez?
– Sok dalt írtam az elmúlt két évben, idővel szeretném mindegyiket kiadni. Nehéz választani egyet, amit kiemelnék, mert mindegyiknek fontos üzenete van számomra.
– Hogyan jött az életedbe az X-Faktor? Ki bátorított, hogy jelentkezz?
– Elhatároztam egy évvel ezelőtt, hogy igen is szeretném, ha megismernének az emberek, első sorban a dalaim által. Ezért is gondoltam jó lehetőségnek az X-Faktort. Van egy számomra kedves személy, aki ebben erősen támogatott. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondolkoztam egy percet sem azon, hogy belevágjak-e. Féltem a médiában való szerepléstől, meddig jutok majd el, vagy hogy alakul a verseny további fordulója. De úgy voltam vele, hogy veszíteni valóm nincs, és majd a Jóisten úgyis úgy rendezi az utamat, ahogy annak lennie kell.
– Miért pont ezt a dalt választottad az elődöntőben? Mit jelentett számodra?
– Sokat gondolkodtam rajta, melyik dal lenne a legmegfelelőbb. Mindenképp szerettem volna saját szerzeménnyel indulni, hisz ez volt a jelentkezésem fő oka. Egy ukrán népdal ihlette feldolgozást vittem a válogatóra, aminek a refrén részében az eredeti ukrán dal dallamát hallhatják, viszont a dal elejére és a végére írtam egy saját dallamot. Szerettem volna egy mesét dalban megfogalmazni. A szöveg teljes egészében az enyém. Így született meg a Mesélek neked című dalom.
– Minden zsűritagot elkápráztattál, és továbbjutottál az X-Faktor táborába. Ehhez szeretnék gratulálni, valóban lenyűgöző és szívhez szóló volt a produkciód. Tudom, hogy a műsort még nyáron forgatták, azonban a televízió nézői csak most tekinthetik meg, így kíváncsi vagyok, hogyan emlékszel vissza a továbbjutásodra.
– Emlékszem, aznap úgy keltem fel, hogy nem szabad izgulnom, mert bizonyítani szeretnék. Általában túlstresszelem a dolgokat fellépés előtt, és ez sokszor a hangom kárára megy. De ott, aznap ezt félre kellett tennem. Megpróbáltam élvezni az egészet, hogy ott lehetek, megismerhetek új embereket, és nem utolsó sorban ismert zenészek véleményét hallgathatom majd a produkcióm után. Összességében hálát éreztem, és egy nagyon jó szülinapi ajándékkal távozhattam a stúdióból, ami a négy igen volt.
– Mivel gondolom, a szerződésed nem engedi meg, hogy többet elmesélj, beszéljünk a saját dalaidról. Mit szeretnél közvetíteni a dalaidon keresztül?
– Rosszul kezelem, vagy épp nem tudom kezelni a dicséreteket. Mindig azt érzem akkor, hogy én többre is képes lettem volna, de hát mindenki önkritikus egy kicsit magával szemben. Sokszor megjegyezték már, hogy van valami olyan a hangomban, ami simogatja az ember lelkét. Ezt kihasználva szeretném a jövőben is a saját dalaimban alkalmazni ezt. Igyekszem olyan dalokat írni, ami nemcsak számomra bír nagy értékkel, hanem másokban is megmozgat valamit. Ha egy mondatba foglalhatnám, hogy mit szeretnék elérni a dalaim által, akkor ez lenne: értéket teremteni, és eljuttatni az emberek szívébe azt.
– Dalszerzéskor fontos-e számodra, hogy megmutasd származásodat? Véleményed szerint befolyásolja-e a dalszövegeidet származásod?
– Szerintem fontos az, hogy ne felejtsük el, honnan indultunk. Az én esetemben, számomra különösen fontos ez. Már csak azért is, mert Kárpátalja egyik legkisebb falujából származom, Tiszaújfaluból. Az, hogy én el tudtam jutni onnan egy ilyen nagy színpadra, ahol egyszerre két ország izgulhat értem, nagyon nagy dolog nekem. Még most sem fogom fel igazából, hogy ez velem történik meg. Van már dalom, ami az otthonomról szól, de egyelőre ennyit árulok el róla, mert nemsokára szeretném kiadni, és rengeteg mindent tudnék mesélni róla.
– A TV-s szereplésedet követően több ezer kárpátaljai hallgatta és osztotta meg a dalodat. Milyen érzések kavarogtak benned?
– Elmondhatatlan volt az az érzés, amit az adás utáni napokban éreztem. Azt látni, hogy ennyi embert „megmozgattam” (és nemcsak a kárpátaljaiakat), számomra hihetetlen még a mai napig. Folyamatosan kapom a kedvesebbnél kedvesebb üzeneteket. Jó volt látni, hogy az én videóm alatt az emberek nem gyűlölködnek, nincs az az önzőség, amit a mindennapokban tapasztalunk. Ezt szeretném megtartani a jövőben, ami nem kis feladat lesz, és csak remélni tudom, hogy az ilyen „dolgok” által, ha csak pár percre is, de majd szebbé tudom tenni a világot.
– November 13-án lesz az első önálló koncerted Budapesten. Régóta dédelgetett vágyad teljesül? Saját dalaidat osztod majd meg a közönséggel?
– Már nagyon rég álmodozom egy saját koncertről. Talán most értem meg rá igazán. Leginkább az a célom vele, hogy minél több saját dalt bemutassak majd, és egy kicsit közelebbről is megismerhessen a közönség.
– Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Első fő célom jelenleg, hogy befejezzem a tanulmányaimat, és minél előbb elhelyezkedjek majd a szakmámnak megfelelően. Most sajnos nem mozgok a zenei térben, és nem azzal foglalkozom a hétköznapokban, így kevés időm marad a zenélésre. Ha a Jóisten is segít, akkor tavasszal kézbe kapom majd azt a papírt, amire oly rég óta várok, és a jövőben csak azzal foglalkozhatok majd, amit igazán szeretek. Másik nagy dédelgetett vágyam, hogy egyszer egy saját zenekarom legyen, akikkel együtt tudom majd az Emily-projectet tovább építeni, és minél több koncerten részt venni!
– Köszönöm az interjút! Sok sikert kívánok neked ahhoz, hogy terveid, álmaid valóra váljanak. És talán kijelenthetem minden kárpátaljai nevében, hogy együtt szurkolunk neked, érted az X-Faktorban való továbbjutásodért.