Felhangolva: a Cifra banda

Szerző: | 2020.04.19., 11:00 | Felhangolva

Egy friss, új szellő jelent meg a kárpátaljai magyar népzenei világban. Amikor felkerestem őket, csak annyit tudtam róluk, alig egy hónapja zenélnek együtt, de mégsem kezdők. Honnan is pottyant ide mihozzánk a Cifra banda? Elmentem Péterfalvára, hogy kiderítsem.

Szilágyi Csaba prímás, Szilágyi Gergely brácsás, Kricsfalusi Miklós táncos, Simon József nagybőgős várt rám.

– Hogyan alakult az együttes és mikor?

Csaba: Megbeszélés alapján álltunk össze. Dátum szerint nem tudom pontosan, de 2019 decembere óta alakulgatott.

– Azóta is, viszonylag rövid idő alatt, nagy népszerűségre tettetek szert.

Csaba: Az első táncházas fellépésünk március elején volt. Egyik este megcsináltam a banda Facebook-oldalát, ami azóta is nagyon népszerű és sok követője van. Táncházunk is alig volt, de már elég sok meghívásnak örvendünk, a határ túloldaláról is. Sajnos most a vírus miatt egy kicsit visszamaradnak a rendezvények, de reméljük, a jövőben még bepótoljuk.

– Megbeszélés alapján alakult, de mégis ki kezdeményezte a csapat létrejöttét?

Csaba: Én és Gergő kezdeményeztük: rábeszéltük a fiúkat, hogy csatlakozzanak.

– Volt-e valaki, aki segített nektek a kezdetekkor?

Gergő: Az indulásnál Pál Kati néniék segítettek.

– Miért volt fontos egy ilyen együttes megalapítása?

Csaba: Mindannyiunknak van már előélete a népzene terén. Én óvodáskorom óta hegedülök. Hegedűtanárként dolgozom már több éve. A Kokas-banda tagjai voltunk páran, onnan váltunk ki, és most önállóan próbálunk érvényesülni.

– Többiek? Miért mondtatok igent Csaba ötletére?

Miklós: Barna Viviennel a Kárpátaljai Magyar Néptáncegyüttes tagjai vagyunk, így keresett meg minket Csaba. Vivien egyébként egy általános iskolában dolgozó tanárnő, aki szeret táncolni. Örültem, hogy megalakult ez az együttes, mert a fiúktól valóban nem áll messze ez a muzsikálás. Sőt, egy összeszokott csapatról van szó. És most már-már látszik is, hogy élni fog és sikeres lesz a jövőben. Az egésznek a lényege, hogy szeressék, amit csinálnak. És ők szeretik. Bízunk benne, hogy a Jóisten is mellénk áll, és Csaba is jól fogja vezetni a bandát.

Honnan jött a Cifra név?

Csaba: Sokáig gondolkodtunk, hogy milyen nevet válasszunk. Aztán találónak tűnt a Cifra, mivel szeretjük a dallamokat díszíteni, cifrázni. Ha másodszor kell előadni, akkor már egy kicsit másképp játszunk egy-egy dalt. Mindig másképpen muzsikáljuk el, beleviszünk valami újat, sajátot.

Egyébként mivel foglalkoztok a hétköznapokban?

Csaba: A Tulipán Tanodában tanítunk, mindenki a maga hangszerét, Vivien és Miklós máshol is.
Simon József: Földműveléssel és sok mindennel mással is foglalkozom.

Miklós: 1994. óta folyamatosan táncolok. Mellette vőfélykedem és a Mezővári iskolában tanítok, valamint van egy Boróka nevű néptánc-csoportom, és mint említettem, a Kárpátaljai Magyar Néptáncegyüttes tagja is vagyok. Így telik az életünk, mindig valami nagy mulatságban vagyunk.

– Péterfalván éltek mindannyian?

Csaba: Én és a testvérem, Gergő, Péterfalván élünk. A bőgősünk és az egyik táncosunk nagypaládi, a másik forgolányi. Három falu, de azért viszonylag közel vagyunk egymáshoz.

– Milyen gyakran jártok össze?

Miklós: Ez is megbeszélés alapján történik. De ha már lezárul a tanév, valamivel több szabadidőnk lesz, akkor majd összeírjuk, hogy kinek mikor van szabadideje és készítünk egy próbarendet.

Csaba: Nyáron szeretnénk koncerteket adni, arra többet kell majd gyakorolni. Meg úgy alakult, hogy egy esküvőre is meghívták a zenekart, arra is készülünk a közeljövőben. A táncosunk vőfélyként is részt vesz a lagzin.
Miklós: Ilyenkor nagyon jó hangulat alakul ki. Az idősebbek felelevenítik a régi nótákat, és az egész nép dalol reggelig. Régen ez mifelénk szokás volt.

– Az is szokás, hogy beteszik a húrok közé a százasokat?

Miklós: Néha előfordul. De ha már a pénzről van szó, akkor hozzátenném, hogy bár szükség van rá, de egy együttes életében ne ez domináljon. Ha csak azt néznénk, hogy mi mennyibe kerül és érdemes-e elvállalni a fellépést vagy lakodalmat, akkor sosem jutnánk előre, abból nem lenne jó muzsika.

Gergő: Inkább maradjunk meg embernek ebben a szakmában, és ne csak akkor vállaljuk el a fellépést, ha jól megfizetik.

– Zenéltetek a főiskolai farsangi bálon. Milyen élmény volt ez a rendezvény?

Gergő: Nem esünk zavarba az ilyen jellegű rendezvényektől sem. Eljátsszuk, amit kell. Egyetlen rizikó, hogy elpattanhat egy húr.

– Egy új bandának biztosan rengeteg terve van.

Csaba: Szünidőben le szeretnénk ülni és megtervezni a munkánkat, fejleszteni a tudásunkat. Kiválasztunk olyan tájegységeket, amelyek muzsikája tetszik, és abból készítenénk egy összeállítást, mely egy egy-másfél órás koncertnek is megfelelne.

– Mitől más a Cifra-banda a többi kárpátaljai népi együttesnél?

Miklós: Friss. A fiúk úgy robbantak be a kárpátaljai köztudatba, mint egy pop banda.

Gergő: Új és mégis tapasztalt csapat.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This