Felhangolva: Szűcs Erzsébet, népdaloktató

Ha valamit szeretsz, akkor addig-addig töprengsz rajta, addig-addig álmodozol róla, míg egyszer csak valóra válik az álom. Ha valamit szeretsz, akkor addig nincs nyugtod, míg egy életre össze nem kötöd vele az életed.

Így alakult Szűcs Erzsébet népdaloktató élete is, akit közelebbről ismerhetnek meg az alábbi cikkben.

– A népdal iránti szeretetet még gyerekkoromban oltották belém a szüleim és a nagyszüleim, hiszen mindegyiküknek nagyon jó hangja volt és színmagyar emberek voltak – emlékezik vissza gyermekkorára Erzsébet. – Ezen nőttem fel. Otthon, Mezőkaszonyban nem volt olyan rendezvény, ahol a népdal ne hangzott volna el. Nemzedékről nemzedékre öröklődött át.

A zeneiskolában harmonikát és zongorát tanult. Azután jelentkezett karmesteri szakra, melyet Ungváron végzett el.

Népdaléneklési foglalkozások nem voltak akkoriban, de kereste az alkalmat, hogy valamiképpen belecsempéssze életébe a népdalt. Sajgott a lelke, hogy népi kultúránk ápolása – beleértve a népdaléneklést – feledésbe merül.
Minden igyekezetével megpróbálta orvosolni ezt a problémát.

Szülőfalujában, Kaszonyban egy népi kórust alapított, amely később egyházi dalokat is előadott. Tagjai olyan magyar felnőttek, akik szabadidejüket szívesen töltik közös, irányított énekléssel, fellépésekkel.

A Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola ének tagozatának részeként 2016 novemberétől beindította a népdaloktatást. A Kikerics nevű lánykaegyüttest a tanítványaiból verbuválta.

– Nagy öröm számomra, hogy a tizenvalahány éves kamaszlányok előszeretettel jönnek a próbára, éneklik a népdalokat, sőt részt vesznek és eredményeket érnek el versenyeken – mondja meghatottan az énektanár.

A Kikerics után nem sokkal megszületett a Csicsergők együttes. Ők a kisebbek csoportja, akik a nagyobbak példáján felbuzdulva szívesen vállalták, hogy népszerűsítik a magyar népdalt.

Szűcs Erzsébet elárulta, hogy a két említett lánycsapat egy Nefelejcs nevű formációt is alkot a művészeti iskola népi együttesének részeként Kacsó Marianna tanárnő vezetésével, ahol népi hangszerekkel is kísérik az énekeseket.
A népi dalok jellegzetességéről is mesélt Erzsébet:

– Ha összehasonlítjuk az akadémikus és a népi éneket, akkor érezzük, halljuk, hogy az utóbbiban van egy kis hangszorítás, mert nyitottabb éneklésről van szó. Nyitottabban énekeljük ki a magánhangzókat – fejtette ki.

Elmondta, hogy egy népdaloktatónak nemcsak az éneklésben kell jártasnak lennie, hanem képeznie is kell magát elméleti szinten, újabb dalok után kutatni, és természetesen mindezt a gyerekeknek is átadni. Fontos, hogy hiteles szakemberként álljon a tanítványok előtt.

– Nálunk elég gyakori jelenség, hogy a nótát összekeverik a népdallal – mondja. – Nagyon oda kell figyelni, hogy megkülönböztessük a kettőt. A népdalnak van szerkezete, felépítése, stílusa, előadásmódja. Ezen kívül különbségek vannak a tájegységek közt. Egy és ugyanazt a népdalt többféleképpen is előadhatják. Másképp hangzik a Debrecenbe kéne menni Bereg megyében és Szatmár megyében. Az Érik a szőlő című népdal Rafajnaújfalun lett felírva Bartók Béla által, viszont ugyanezt a népdalt Somogy megyében másképp éneklik, és a lakodalmi szokásokhoz kapcsolódnak – mondja az énektanár.

A népdalkutatás terén nagyra tartja Kodály Zoltán, Bartók Béla, Mindszenty Dániel, Erdélyi János, Kallós Zoltán, valamint Pál István „Szalonna” munkásságát. Éneklés terén példaképként tekint Szvorák Katalinra, Juhász Erikára, Sebestyén Mártára.

A fáradhatatlan munka gyümölcse a versenyeken szüretelhető, hiszen a tanítványok rendszeresen helyt állnak a megmérettetéseken.

Említésre méltó, hogy a Kikerics együttes megalapítása után Erzsébet a Pacsirta nevű megyei népdaléneklési verseny keresztanyja lett, melyet a Kárpátaljai Megyei Kulturális Osztály szervezett a beregszászi művészeti iskolában.

– 2017-től veszünk részt rendszeresen az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny kárpátaljai elődöntőjén, már abban az évben mindkét együttesem bronz fokozatot ért el. 2018-ban már ezüst fokozatot szereztünk. 2019-ben összejött az arany fokozat a Csicsergőknél, a Kikerics maradt az ezüstnél. Emellett jó pár szólistánk is sikeresen szerepelt és oklevélben részesült: Bence Barbara, File Barbara, Drótár Barbara, Fekete Dorina, Pércsi Cintia-Jázmin (Kikerics), Ács Mirjám, File Jázmin, Bonkaló Beáta, Iván Ádám, Iván Hanna – nevezte meg diákjait a tanárnő.

A versenyeken kívül az együttes 2016 óta minden évben az összetartozás napján Budapesten lép fel. Nemrégiben pedig a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében eljutottak Szombathelyre. Emellett számos helyi szervezésű rendezvényen hallhatja őket a közönség.

Erzsébet tervei között szerepel egy fiúkból álló együttes megalapítása. Nem könnyű feladat, de az első fecske már bejelentkezett és énekel a lányok körében.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma