„Létrehozni valami maradandót” – Interjú a Munkácsi Fiúkórus vezetőjével

Szerző: | 2017.01.15., 13:17 | Felhangolva

Nem kifejezetten magyar kórusról van szó, de vannak magyar nemzetiségű tagjai, és magyar közönség előtt is rendszeresen fellépnek. Szeretik Bartók és Kodály zenéjét, kiválóan éneklik a Túrót eszik a cigány című dalt.Sok eleven, egészséges, mozgékony kis- és nagyfiú. De ha a karmester int, fegyelmezetté válnak, és fehér ingben, öltönyben, csokornyakkendőben énekelve olyanok, mint egy angyali kar. Mindenképpen érdemes megismerni őket, mert lenyűgözőek.

Művészeti vezetőjükkel, Volodimir Volontir karnaggyal és zeneszerzővel beszélgettem.

– Mikor jött létre a Munkácsi Fiúkórus?

– A fiúkórus 1983-ban alakult, a kórusiskolánk pedig 1989-ben nyitotta meg kapuit. Abban az időben az ország első és egyetlen ilyen jellegű oktatási intézménye volt. Ekkor váltunk államilag elismert iskolává, melyben az énekórán kívül szolfézst, zeneirodalmat, zongoraórát is tartottak a fiúk számára.

– Kinek az ötlete alapján valósult meg mindez?

– Az én ötletem volt. Amikor befejeztem a kijevi konzervatóriumot, felajánlották, hogy maradjak a fővárosban, de én a szülőföldemen szerettem volna létrehozni valami maradandót, ami elősegíti a zenei kultúra fejlődését. Így jött a fiúkórus megalapításának ötlete. Szerettem volna az emberekhez közelebb vinni a komolyzenét, a kórusműveket.119824_2

– Miért pont fiúk?

– Régebben a nőknek nem volt idejük kórusban énekelni, inkább otthon maradtak, az ő feladatuk volt a háztartás és a gyereknevelés, a férfiak pedig összegyűltek és énekeltek. Ha pedig egyházi énekről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy a férfiak vitték át a hagyományt nemzedékről nemzedékre. Mondogatták is régebben, hogy ha a családfő énekel, akkor a családban béke és harmónia uralkodik.
A fiúkórusok mindig is mintaként szolgáltak a zenei kultúrában és oktatásban. Több évszázados hagyománya van Európa-szerte, például Németországban, Ausztriában, Angliában. Ami Ukrajnát illeti, a XVIII. század végén Hluhivban működött egy népszerű fiúkórus, melynek Bortnyanszkij és Berezovszkij zeneszerzők és karnagyok is tagjai lehettek.

– Hány éves kortól lehet Önöknél jelentkezni?

– Hat-hét éves kisfiúkat veszünk fel. Minden óvodát felkeresünk, és meghallgatást tartunk. Nagy öröm számunkra, hogy az utóbbi években van elég jelentkező. A szülők értik, hogy intézményünkben gyermekük nem csupán zenei műveltséget szerez, hanem személyiségük is fejlődik.

– A gyerekek is értik, megérzik ezt a fejlődést?

– Nyilván kiskorban még nem. Eleinte nem is énekelhetnek Bach-, Mozart-, Bartók- vagy Kodály-műveket, hanem népdalokkal vagy korszerű darabokkal kezdik, melyek megfelelnek képességeiknek, és eközben hatalmas művészi értékük is van.
Tíz-tizenegy éves korban már énekelhetnek komolyabb dalokat is. Vannak húszéves és annál idősebb kórustagjaink is, akik az iskola elvégzése ellenére megmaradtak, és szívesen folytatják ezt a fajta tevékenységet. Ők valószínűleg már teljes mértékben megértették és megérezték a kórus jótékony hatását életükben, emellett pedig jó példaképei a fiatalabbaknak.118656

– Jelenleg hány tagja van az énekkarnak?

– Kórusiskolánknak jelenleg száznégy tanulója van. Ezenkívül van tizenöt-húsz fiú, akik kórustagok, de tanulmányaikat már befejezték. A koncerteken szereplő fiúk száma hatvannégy, viszont általában olyan negyvenöt személlyel indulunk el egy-egy távolabbi fellépésre, hiszen ennél többen nem férünk be egy buszba. Van külön kisfiú kórusunk, melyben 6–10 éves gyerekek énekelnek, illetve külön énekkart alkotnak a 10–14 évesek, valamint az idősebbek is.

– Heti hány foglalkozáson vesznek részt a fiúk?

– A kisebbek heti két alkalommal énekelnek, ezenkívül van még zongora- és szolfézsórájuk. Később az énekórák száma eléri a heti három, négy, de akár öt alkalmat is.

– Hogyan tudja rávenni a fiúkat, hogy a foci, a sport helyett a kórusiskolát válasszák?

– Fiaink közül sokan focira, birkózásra is járnak. Fontos időt szánni mindkettőre: a sportra és a zenére is. Úgy látom, hogy ha megvan az akarat, akkor be tudják osztani az idejüket. Csak a helyes időbeosztással érik el életükben a nagyobb eredményeket. Ezt pedig már gyerekkorban el kell kezdeni. Így válnak majd jó emberekké, jó családapákká. Ezt látom volt növendékeink életében is. Kórusiskolánk olyan talaj, amely lehetővé teszi az elültetett mag teljes értékű fejlődését, növekedését.

– Úgy tudom, több híres zenész is az Ön növendéke volt.

– Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánk padját koptatta például Plis Bohdan, a Nemzeti Operaház fő karmestere, Koval Vaszil, a Lembergi Operaház fő karmestere, Szkulinec Tibor, az Ukrán Fegyveres Erők ének- és táncegyüttesének karmestere, Tazinger András, az ungvári Cantus kamarazenekar karmestere, Jancov Viktor és Medenci Roman, az Ukrán Zeneszerzők Egyesületének tagjai és még sorolhatnám… Érdekes, hogy növendékeink közül sokan választják a papi hivatást, mint például Molnár János atya, jelenlegi beregszászi esperes-plébános. Egyházi énekeket énekeltek, az isteni gondviselés pedig megtette a saját dolgát.

– Kik a kedvenc zeneszerzői, kinek a műveit adják elő leggyakrabban?

– Bach, Bortnyanszkij, Schubert, Brahms, nagy hangsúlyt fektetünk a szakrális zenére és népzene-feldolgozásokra.

– Hol lépnek fel?

– Természetesen Kárpátalján, Ukrajnában, de Európa húsz országában is felléptünk már. Számos nemzetközi verseny és fesztivál résztvevői és győztesei lehettünk.

Fotó: zakarpattya.net.ua

Fotó: zakarpattya.net.ua

– Magyarországon is többször hallhatták Önöket.

– Vannak barátaink Nyíregyházán, Debrecenben és sok más helyen. Fellépéseink rendszeres szervezője Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye metropolitája.

– Melyik a kedvenc magyar dala?

– Kodály Esti dalát nagyon szeretem, olyan szép imádság, mély tartalma van.

– A koncert közben a felesége és a lánya is segítségére van. Hány munkatársa van a kórusiskolának?

– Természetesen legközelebbi segítőim a feleségem és a lányom. Feleségem a kórusmester, aki a fiatalabbak, de a nagyobbak kórusával is foglalkozik, Krisztina lányom zongorán kíséri az éneket. Emellett vannak zongora-, szolfézs-, illetve zeneirodalom-tanáraink. Olyan módszertant választottunk, mely valóban hatékonyan befolyásolja a gyerekek fejlődését. Minden munkatársam a komplex zenei nevelés folyamatát segíti tevékenységével. Én pedig művészeti vezetőként és az intézmény igazgatójaként szervezem a munkát, és felelősséget vállalok érte.

– Milyenek a közös utazások a fiúkkal?

– Idén nyáron Olaszországban, Horvátországban, Németországban is jártunk, jóformán egész júliusban és augusztusban turnéztunk. Amikor hazajöttünk, a fiúk azt mondták, hogy még maradtak volna. A mindennapi gyakorlás, az országok történelmének, nevezetességének megismerése, a közös élmények, az egymás közt kialakult barátságok: ez több mint kórusiskola, több mint zene.

– Az állam támogatja a kórusiskolát?

– Állami intézményről van szó, tehát állami támogatásban részesülünk. Eleinte ez nem így volt, de később sikerült meggyőznünk a helyi vezetőséget, a kulturális minisztériumot arról, hogy iskolánk méltó az állami művészeti oktatási intézmény státuszának megszerzésére.

– Hány hasonló intézmény létezik jelenleg Ukrajnában?

– Összesen öt ilyen kórusiskola működik Ukrajnában, egyébként mindegyik az ország nyugati részén található: Munkácson, Ternopilban, Lembergben, Kamjanec-Pogyilszkban és Sztrijben. Több alkalommal találkoztunk a kollégákkal, tapasztalatot cseréltünk egymással.

– Tevékenysége során melyik elismerés volt a legkedvesebb Ön számára?

– Most karácsony ünnepén találkoztam egy volt növendékemmel, aki már Németországban dolgozik karmesterként. Megköszönte nekem, hogy ott, Németországban is jobbá, szebbé teszem a világot. Megkérdeztem, hogy ezt hogy érti? Elmagyarázta, hogy az én nevelésem által szerzett értékeket ő most átadja azoknak az embereknek, akikkel foglalkozik külföldön. Az általam elültetett mag gyümölcsét Németországban is érzik. Hát ennél szebbet eddig még nem hallottam.

Bundáné Fehér Rita
Kárpátalja.ma

A hermelin lett az év emlőse

A hermelin lett az év emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Pin It on Pinterest

Share This