FilmKalauz: Némaság
Karácsony után mindig más a világ. A fények kialszanak, az asztalokat leszedik.
Számomra ebben az időszakban Martin Scorsese Némaság című filmje vált különösen fontossá. Nem karácsonyi film, inkább karácsony utáni. Amikor már nem csodákat keresünk, hanem igazságot.
Ez a film mutatta meg nekem először, mit jelent valójában a kereszténység: nem szabályokat, nem ismétlődő rítusokat, hanem áldozatot.
Érdekes, mert egyszer régen már nekiültem ennek a filmnek. Túl lassúnak, ridegnek, sőt kissé elvontnak tűnt. Nem értettem, miért tartják mesterműnek, és valószínűleg nem is akartam igazán megérteni. Nem értettem az üzenetét, a súlyát, a csendjét. Akkor még nem álltam készen arra, hogy szembenézzek azzal, amit mutatni akar.
A Némaság valós eseményeket dolgoz fel: a 17. századi Japánban játszódik, ahol a keresztényeket könyörtelenül üldözik. Két fiatal jezsuita pap érkezik titokban az országba, hogy megkeressék eltűnt mesterüket. Azt hallották róla, hogy megtagadta hitét, ám ez számukra elképzelhetetlen, árulás és gyengeség. A film azonban lassan, fájdalmasan bontja le ezt a gondolkodást. A misszió hamar személyes kálváriává válik, és az út végén nemcsak a mester sorsa, hanem a saját hitük is megkérdőjeleződik.
A papok szembesülnek azzal, hogy a hit ezen a vidéken nem filozófiai kérdés, mint Európában, ahonnan jöttek, hanem életveszélyes fenyegetést hozhat magával. Egyszerű embereket, halászokat, parasztokat és családjaikat kínoznak meg érte. Nem azért, mert hősök akarnak lenni, hanem mert felvették a kereszténységet és hinni mernek.
Ekkor hangzik el a film legkegyetlenebb mondata: nem te fogsz meghalni, hanem mások miattad.
Ez a hallgatás Kárpátalján is ismerős lehet generációk óta. Itt mindig tudtuk, hogy az identitás, a meggyőződés nem magánügy. Következménye van. Sokszor nem lehetett kimondani, amit gondolunk. Hallgatni kellett a túlélésért. Nem gyávaságból, hanem mert az élet fontosabb volt a látványos igazságnál.
Ma, amikor a háború árnyéka rávetül minden döntésre, ez a kérdés még súlyosabb: meddig lehet hűségesnek maradni és mihez? A zászlóhoz? Az eszméhez? A hithez?
A Némaság kimondja azt, amit ritkán merünk: hogy az igazi áldozat nem mindig a kitartás. Néha lemondasz arról, hogy igazad legyen. Vállalod, hogy félreértenek. Csendben maradsz… nem azért, mert nem hiszel, hanem mert túl mélyen hiszel ahhoz, hogy másokat feláldozz.
A filmet azoknak ajánlom, akik az igazságot keresik. Akik mernek kérdezni, és nem félnek attól, hogy a hit nem mindig emel fel, hanem néha összetör, hogy aztán valami mélyebb maradjon utána. Hogy a hit nem mindig ott él, ahol látjuk, lehet teljesen láthatatlan, mégis valódi. Isten nem feltétlenül a hősök történeteiben van jelen, hanem azokban is, akiket félreértettek, elhallgattattak és végül elfelejtettek.
“Krisztus nem a jókért és szépekért halt meg. Az túl könnyű lenne. Az igazán nehéz a nyomorultakért és a romlottakért meghalni.”
Bak-Kun Viktória
Amennyiben szeretne egy Önnek kedves filmről olvasni ajánlást, küldje el javaslatait a karpatalja.ma@gmail.com e-mail-címre.