Könyvajánló: Bezárkózás vagy határátlépés?
„Irodalomban gondolkodni ugyanis az én olvasatomban azt jelenti: vállalni a vitát, a különféle nézőpontok ütköztetésének örömét, s vállalni azt is, hogy »igazságainkat« szüntelenül módosítanunk kell” – írta Németh Zoltán Az irodalomban gondolkodók örömében. Találó idézetek egyike a Bezárkózás vagy határátlépés? c. kötet elején, hiszen a gyűjtemény valóban gondolkodásra sarkallja az olvasót a magyar irodalomról – főleg a kárpátaljairól. Rovatunkban Csordás László kötetét ajánljuk.
A Bezárkózás vagy határátlépés? című kötet a budapesti Napút Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban. Alcíme: Tanulmányok, esszék, kritikák. A szerző második önálló kötetének címe az utóbbi években többlettartalmat kapott. Elsőre azt hihetné az olvasó, hogy pont erre játszik rá a szerző, ám a munkacím még jóval 2020 tele előtt tisztázódott, így pusztán véletlennek tekinthető ez az egybeesés.
A határátlépés – ami a kárpátaljaiak számára sohasem volt egyszerű – akadálypályája a „kovidigazolással” újabb nehezítéssel bővült a világjárvány idején. A tantermek, munkahelyek egy része a virtuális térbe költözött át, ami azzal is járt, hogy az emberek a négy fal közé szorultak. 2022 elején úgy tűnt, végre a szó szoros értelmében fellélegezhetünk, már-már visszakaptuk a húszas évek előtti életünket. Majd jött február 24-e, és – közhellyel élve – a többi már történelem. A háború pedig ismét aktuálissá tette a kérdést: bezárkózunk vagy (határt)lépünk? A kárpátaljai embereknek is dönteniük kellett.
A borító illusztrációja egy monokróm kép, amin az látszik, hogy a sötétségből a világosba tart egy alak. Ám a világos mégsem áttekinthető: köd fedi a tájat, amibe bele készül lépni az alak. Kárpátaljaiként pont ilyen a határátlépés. Nem tudjuk, hogy mi fog történni akkor, amikor átlépjük az országhatárt. 2022 februárja óta minden egyes határátlépéskor azzal a gondolattal kelek át, hogy mi lesz, ha a távollétemben az otthonmaradt szeretteimmel baj történik, és én nem leszek ott, hogy segítsek?
A Bezárkózás vagy határátlépés? két fő részre oszlik. A két egység a Bezárkózás vagy határátlépés? illetve a Kísértés és kísérlet címeket viselik.
Az első egység a kárpátaljai irodalomról, irodalomtörténetről és az irodalmi élet jelenéről, valamint XX. századi és kortárs kárpátaljai szerzőkről és köteteiről szól. Olyan szerzők munkásságát érinti, mint Balla D. Károly, Balla László, Berniczky Éva, Brenzovics Marianna, Kovács Vilmos, Mandrik Erzsébet, Nagy Zoltán Mihály, Penckófer János, Vári Fábián László. Ezek az írások merész vállalkozások Csordás részéről, hiszen arról kritikát mondani, ami a sajátunk, kultúránk, kis hazánk része, a legnehezebb. A szerző ennek ellenére elfogulatlan, objektív szemszögből közelített a témához.
A második egységben a kortárs összmagyar irodalom egy-egy alkotásáról olvashatunk. Ezek az esszék, tanulmányok és kritikák korábban erdélyi, kárpátaljai, magyarországi nyomtatott és online elérhető lapokban, illetve más kötetekben jelent meg. A kötet címadó írása a Falusi Márton által szerkesztett A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című kiadványban látott napvilágot először. Nagyrészt Szilágyi István munkásságával foglalkozik, de olvashatunk Halász Margit, Krusovszky Dénes, Jenei László egy művéről is. Ebben a részben sem marad el a „kárpátaljai szál”, Zelei Miklós A kettézárt falu kötetét is bemutatja, aminek történetét a kárpátaljai közönség leginkább a Zoltán újratemetve című színdarabból ismerheti. A záróírás Papp Endre Görömbei Andrásról szóló életrajzát taglalja.
A Bezárkózás vagy határátlépés? a kárpátaljai irodalomtörténet kutatásának egyik fontos gyűjteménye, amelyek hiteles áttekintést adnak a XX. századi és a XXI. század első két évtizedének kárpátaljai irodalmáról, valamint a kortárs összmagyar irodalom egyes részeiről. Így elsősorban azoknak ajánljuk, akik a kárpátaljai irodalomról akarnak olvasni és kritikusan gondolkodni.
Ahogy a kötet elején olvasható Németh László gondolata:
„A kritika gondoskodik arról, hogy a szülőföldjéhez kötött író értelmetlen provincializmusba ne zárkózzék, s a kiritka óvja meg az egész irodalmat is a nemzeti provincializmus túlzásaitól.”
Sz. Kárpáthy Kata