Könyvajánló: Ének a bölcsödében
Dr. Árpa István: Ének a bölcsödében. Zene az óvodában. Ének-zene az általános iskola 1-4 osztályában.(Módszertani segédkönyv). Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1995.
Részlet a kiadványból:
„Kárpátalján a magyar tannyelvű iskolák számára 1945-tól nem képeztek zenei nevelőket, oktatókat, ének-zene tanárokat. A gyerekek zenei nevelése az osztálytanítókra, tanítóknak alkalmazott tehetséges érettségizett fiatalokra hárult, akik a legnehezebb időkben vállalták ezt a feladatot az óvodákban és az iskolákban.
Célom ezzel a segédkönyvvel, hogy módszertanilag igazolt tananyaggal segítsem mindazokat a pedagógusokat, akik önképzéssel, magánszorgalomból fejleszteni kívánják szakmai ismeretüket. A módszer: játékosság — mese — rajz kapcsolata a zenével. A módszertani anyagot — ének, zene, mozgás, ritmika, rajz, kreativitás (improvizáció) — nem osztottam be szigorú órakeretbe, mert különböző a gyermekcsoportok összetétele, ezek értelmi és érzelmi felfogása, különböző a nevelők, tanítók elméleti és gyakorlati felkészültsége. A tananyagot úgy ajánlatos beosztani, hogy örömöt, élményt, kreativitást váltson ki a gyerekekben. Természetesen alkalmazkodni kell a mindenkori iskolai tantervekhez is. Az énekzene oktatásnál azonban figyelemmel kell kísérni az esztétikai nevelés célszerűségét. Ez pedig sokban függ a tanító alkotói hozzáállásától, a tananyag adagolásától, a tudatosítás színvonalától.
Ne feledjük, nincsen zeneileg tehetségtelennek született gyermek (kivéve a fiziológiai fogyatékosságokat). A problémákat mindig a környezet hatása, az óvoda, az iskola és a nevelés hiányosságai okozzák.
Ha a gyermek hallja és értelemmel felfogja, érzelmileg átéli az édesanya hangját (beszédjét), akkor a zenei hallása kitűnő. Ahol pedig a beszédhangok intonációja, zeneiessége már kevés, ott következik a dallam, az ének szépsége és kifejező ereje. Mert a beszéd és a dal egy s ugyanazon tőről fakadó hangok és hangkapcsolatok folyamata.
Olyan többnemzetiségű nyelvközösségben mint Kárpátalja, ahol szinte községenként váltják egymást az egy nyelvet beszélők a más-más nyelvű lakossággal, az azonos nemzetiségű házasságkötések a vegyesházasságokkal, sok problémát jelent a gyerekek anyanyelvi beszédkészségének kialakulása, majd az iskoláztatás.
Ennek a megoldásában is segítséget nyújthat a pedagógusoknak a gyermekdal és a népdal. A magyar óvodák száma még elenyészően kevés, itt-ott találhatók magyar óvodai csoportok. Az iskolakezdés nehéz helyzet elé állítja a tanítókat. A magyarul nem, vagy alig beszélő gyermek hátráltatja a többi gyerek előrehaladását, és őt magát is kellemetlen pszichikai (deprivációs) állapotba hozza.
Ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölése összetett folyamat. Segítségként ajánljuk a tanítóknak, tanároknak, hogy szerettessék meg a tanulókkal a magyar gyermekdalokat, énekes játékokat, mesével, rajzzal egybekötött énekórákat: ezzel jelentékenyen elősegítik a tanulók szebb magyar beszédét és a magyarul tanulni akaróknál a nyelv könnyebb elsajátítását.”
Dr. Árpa István
Forrás: kmmi.org.ua