megtorlás borító

Könyvajánló: Megtorlás

A XX. század második fele legalább annyi sötét történést tartogatott az emberiség számára, mint az első fele. A fiatal Izrael államra ez hatványozottan igaz volt. Izraelben jelenleg sem hallgatnak a fegyverek, a palesztinokkal való konfliktusa napjainkban nagy lázban tartja a világot. Ehhez a történéshez kapcsolódik George Jonas: Megtorlás – Egy izraeli antiterrorista csoport igaz története című dokumentumregénye.

A Megtorlás szerzője, George Jonas (Jónás György) magyar-zsidó író, költő, újságíró 1936-ban született Budapesten, 1956-tól 2016-ban bekövetkezett haláláig Kanadában élt. A Megtorlás című regénye Vegeance címen, 1984-ben jelent meg először, angol nyelven, és ezen kívül két angol nyelvű kiadást élt meg. Magyar nyelvre Szántó Péter ültette át. Először 1990-ben a Budapest Kiadónál, majd 2006-ban a Partvonalnál adták ki.

Izgalmas dokumentumregényt tarthat kezében az olvasó, amely a maga korában nagy szenzációnak számított.

Utána sem merült feledésbe, a debütálás óta kétszer vitték vászonra. Először 1986-ban – mindössze két évvel a könyv megjelenése után – Michael Anderson filmesítette meg Gideon kardja címmel. Másodjára Steven Spielberg dolgozta fel a 2005-ös München című alkotásában.

A történet főszereplője, Avner, valós személyről, Juval Avivról lett mintázva.

A volt ügynök 1981-ben kereste meg Jonast, és mondta el történetét. Az elmondottak hitelességét vitatták, és komoly kutatásba kezdtek. Végül bebizonyosodott, hogy a Juval Aviv által elmondottak igazak. Aviv 77 éves, jelenleg New Yorkban él.

A történet főszereplője Avner, a leszerelt katonából lett Moszad-ügynök. Avner a rövid idő alatt négyfős csapatával egyenként keresi meg, majd végzi ki a ’72-es olimpia merénylőit Európa különböző pontjain és a Közel-Keleten. A történések közben megismerjük a főszereplő szüleit, feleségét, Sosannát és gyermekeit. A terroristák közül hármat nem talál meg a megtorló csoport. Avner a feladat elvégzése után nem tud tovább ügynök maradni, de magában sem tudja tartani mindazt, amit átélt.

Az első magyar kiadás borítója a maga minimalizmusával ábrázolja azt, amiről a könyvben szó van: Izrael zászlója, vér, kalasnyikov, sok kilőtt töltény, egy célpont. És ugyanilyen letisztult fogalmazásra számíthat az olvasó a következő valamivel több mint háromszáz oldalon.

Az ajánlások és a szerző előszava után két mottót is olvashatunk. Egyik a Bibliából származik, az Ezékiel 25:15–17, a másik Graham Greene: A szökés módjából:

„Nem fogják elhinni ilyennek
a világot, mert nem
vették észre, hogy ilyen.”

A cselekmény előzményeként a Prológusban az 1972-es müncheni olimpián történtekről olvashatunk, ahol tizenkét izraeli sportolót gyilkolt le a Fekete Szeptember terroristacsoport.

A regény négy részből áll: az első részben megismerjük Avnert, a másodikban a megbízatásról és a készületekről olvashatunk. Magát az akció folyamatát a harmadik, leghosszabb része taglalja. Az utolsó részben Avnert már a feladat elvégzése után látjuk. Végül epilógussal, egy rövid kronológiai ismertetővel, valamint jegyzetekkel zárul, amely által még pontosabb képet kapunk a cselekményről.

A Megtorlás jól működik történelmi dokumentumként és akcióban gazdag regényként egyaránt. A Moszad-ügynökök világáról, a ’72-es tragédiáról és annak következményeiről ugyanúgy sokat tudhat meg az olvasó, mint a zsidó családok mintáiról. Akiket ezek a témák érdeklik, nem fognak csalódni George Jonas könyvében.

A művet antikvárokban szerezhetjük be, jutányos áron.

Sz. Kárpáthy Kata

Kárpátalja.ma