Könyvajánló: Nyomok a lelkekben

Singer Zsuzsa: Nyomok a lelkekben. A Sztálini munkatáborok kényszerű öröksége. Tanulmány. Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, UNGVÁR – 2010.

A GULAG és a malenkij robot, azaz a sztálini kényszermunka és haláltáborok témaköre egyike történelmi tabuinknak. Régen történt eseményről van szó, mégsem elavult a téma. Sok idő s ember él még az egykori hazatérők közül és a tragédia nem közömbös a leszármazottaikat tekintve sem. Akiknek azonban – velem ellentétben – olyan szerencsés a családja, hogy közülük senkit nem internáltak az 1940-es évek közepén a Szovjetunióba, szinte semmit nem tud ezen több százezer ember szenvedéséről.

Könyvemmel szeretném felhívni a figyelmet a GULAG-ra, arra, hogy erről a témáról fontos beszélni, hiszen a túlélőket csak így tudná a társadalmunk valamilyen szinten erkölcsileg rehabilitálni, valamint a történelem, ha elfelejtjük félő, hogy megismétli önmagát. Célom az is, hogy tiszteletemet fejezzem ki – és másoknak is felhívjam a figyelmét a tiszteletadásra – azon emberek iránt, akiket oly sok éven át megaláztak, megkínoztak, majd hallgatásra kényszerítettek.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a jelenségeket ön magukban akarjuk vizsgálni, pedig „minden mindennel összefügg”. A tudományágak elhatárolódtak egymástól, és éles határvonalat húztak. Saját területüket féltik, nem tűrik a „betolakodókat”. Vannak jelenségek, amik mégis átfogó, komplex vizsgálatra várnak.

A történelem szociálpszichológiájával foglalkoznak ugyan manapság, de a történelmi traumákat áléltek lélektanával való foglalkozás több figyelmet igényelne. Azt, hogy például a „malenkij robotot” átéltek lelkileg hogyan élték meg a kint töltött éveket, és milyen sérüléseket őriznek máig pszichéjükben, társas kapcsolataikban, aligha érthető meg anélkül, hogy a történelem szempontjából ne vizsgálnánk meg az eseményeket. Hiszen ezek következmények, amelyeknek okait is értenünk kell. Fontos tudni például a kinti életkörülményeikről, az akkori politikai helyzetről, az elhurcolásuk okairól, bűntelenségükről. A könyvben ezért először történelmi, majd társadalmi aspektusból vizsgálom a sztálini kényszermunkatáborokat, és ezt követően térek ki a lélektani vonatkozások kutatására.