Weöres Sándor Károlyi Amy

111 éve született Weöres Sándor

Száztizenegy éve született Weöres Sándor magyar költő, műfordító. Játékos versein több gyermekgeneráció nőtt fel.

Szombathelyen született 1913. június 22-én, Weöres Sándor és Blaskovich Mária egyetlen gyermekeként. Apja földbirtokos katonatiszt volt, édesanyja polgári családból származott.

Tanulmányait Pápán kezdte meg, majd a család Csöngére költözött. Rossz egészségügyi állapota miatt magántanuló volt, ez idő alatt sokat olvasott, köztük Shakespeare-t és Schillert is. A középiskolai évei alatt tanult Győrött és Sopronban is.

Első publikációja idején alig volt 15 éves, a Hír című folyóirat közölte le. Versei a Pesti Hírlapban és a Napkeletben jelentek meg 1929-től. 1932-től a Nyugat is közölte.

Pécsett jogot hallgatott először 1933-tól 1938-ig, majd bölcsészetre ment át. Itt jelent meg Weöres Sándor első verseskötete Hideg van címmel, 1934-ben.

Egy évvel később elnyerte a Baumgarten-jutalmat, és Észak-Európába utazott, illetve megjelent második kötete, A kő és az ember címmel.

1937-ben kapta meg a Baumgarten-díjat, és ekkor utazott a Távol-Keletre.

Doktori disszertációját A vers születése címmel 1939-ben védte meg, majd könyvtáros lett Pécsett.

A háború után Budapestre költözött, Károlyi Amy költőnővel házasodott össze. Kettesben utaztak tanulmányi útra Olaszországba.

„Ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában”

– vallotta Lator László róla.

És valóban igaza volt, hiszen felesége mellett kiegyensúlyozott élete lehetett – már amikor éppen nem az alkohol miatt vesztette el egyensúlyát.

Károlyi Amynek először írásaival találkozott, majd személyesen a költőnővel is. Nem éppen a legkellemesebb helyen, egy temetőben randevúztak először, ám a szellemes kezdet ellenére sírig tartó boldog házasságuk lett.

Weörest nem kedvelte a kommunista hatalom.

Világszemlélete miatt 1949-től műfordításai és gyermekversei jelenhettek csak meg. 1951-ben elbocsátották munkahelyéről.

1955-ben jelent meg a Bóbita. Az 1956-os forradalom után egy gyűjteménye jelenhetett meg. Ezt követően 1964-ig nehezen publikált. Közben Kínába utaztak Károlyi Amyvel.

1964-ben Párizsban jelent meg kötete Tűzkút címen, és csak később debütált a hazájában is. Két évvel később Nyugat-Európa országaiban és az Amerikai Egyesült Államokban járt.

Munkásságát 1970-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a kitüntetés pénzjutalmából alapította meg a Pásztor Béla-díjat, amellyel fiatal költőket támogatott.

1974-ben adta ki a Ha a világ rigó lenne gyermekverseskötetét.

Weöres nem csupán dallamos gyermekverseket írt, hanem a felnőtteknek is. Emellett angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz és latin nyelvből fordított. Kipróbálta magát színműírásban is, de nem lett olyan sikere, mint a költészet és fordítás terén. Közel ötven kötete jelent meg életében, és halála után is több könyve látott napvilágot. Színes világszemlélete költészetében is megjelenik.

Világnézetére nagy hatással voltak a keleti filozófiák. Műveire erősen hatottak az ősi primitivizmus (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár) és az első civilizációk is (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). De az akkori jelen izmusai is hatással voltak rá, főleg a szürrealizmus (Fughetta, Fuga, Változat egy népdalra, Grádicsok éneke, Dob és tánc, Ablak az éjbe, Négy korál, Kínai templom, Keresztöltés, Tapéta és árnyék, Egérrágta mese). Ritmusos versei a gyerekek körében igencsak népszerűek (Rongyszőnyeg) dallamos szövegük és tempójuk miatt. Kései költészetét a személyes tényezők alkotják a Hetedik, a Nyolcadik, a Kilencedik szimfónia, A föld meggyalázása, Fairy Spring, Salve Regina, Variációk Sevcsenko témáira, Internus, Merülő Saturnus stb.

Írásait angol, cseh, finn, francia, macedón, német, svéd, szerb és szlovák nyelvre fordították le.

Élete utolsó éveiben betegséggel küzdött. Utolsó kötete halálának évében jelent meg A sebzett föld éneke címmel. 1989. január 22-én hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Kárpátalja.ma

Nyitókép: Fortepan/Németh László Társaság