138 éve született Szép Ernő

138 éve, 1884. június 30-án született Szép Ernő zsidó származású magyar költő, író, újságíró.

Schön Ezékiel néven látta meg a napvilágot Máramaros vármegyében, Huszton. Édesapja, Schön Sámuel néptanító volt egy izraelita iskolában, édesanyja, Lőwenstein Matild varrónő volt.

Elemi osztályait Hajdúszoboszlón járta, ahol apja tanított, majd Debrecenben folytatta tanulmányait, de nem érettségizett le. Első verseskötete, az Első csokor megjelenésekor mindössze 18 éves volt.

Budapesten írásból tartotta el magát, A Hét, Az Est, a Budapesti napló, a Cabaret Bonbonnière lapokban publikált, majd a Nyugatban is.

Szép Ernő bohém életet élt agglegényként, minden pénzét utazásra és szórakozásra fordította.

Közeli barátja volt Ady Endre és Molnár Ferenc.

Galsworthytól az Úriemberek, Verneulitól az Imádom, Jaques Bousquet–Paul Armond párostól A színésznőt, valamint Bernardtól a Jónás, Juci, János című műveket az ő fordításában ismerte meg a magyar közönség. Termékeny író volt, az 1910-es évektől mintegy 3 évtizeden át stabilan szinte alig volt év, amikor nem jelent meg valamilyen műve. Műveiben a nagyvárosi élet magányosságát és az elidegenedést jelenítette meg.

Az I. világháborúban önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Újság munkatársa volt.

1933-ban Baumgarten-díjat kapott.

1944-ben munkaszolgálatos volt. A háború utáni években nagy szegénységben élt. A Petőfi Társaság tagjává fogadta.

69 évesen, 1953-ban hunyt el gyomorrákban. Budapesten temették el, a Kozma utcai izraelita temetőben. Sírkövén saját költése olvasható: „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam meghívva”. Halála után több válogatását adták ki.

Egyik leghíresebb műve, a Lila ákác, 2014-es bemutatójától kezdve több éven át a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház egyik legkedveltebb darabja volt.

Hegedüs Géza szerint

„előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációnak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, … újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát”.

Szabó Kata

Kárpátalja.ma