72 éve hunyt el Molnár Ferenc

Hetvenkét éve hunyt el Molnár Ferenc, minden idők legsikeresebb magyar drámaírója.    

Apja orvos volt. Genfi jogi tanulmányait követően, 1897-ben hírlapíró lett Budapesten, a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a pesti Hírlap állandó munkatársa volt.

Megjelent egy novelláskötete, majd 1902-ben bemutatták első darabját, A doktor urat. Ezután szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket a Vígszínház játszott, de külföldi színházak is állandóan műsorra tűzték őket. 1907-ben mutatták be Az ördögöt, ebben a freudi lélektan eszközeivel is él. Ugyanebben az évben jelent meg A Pál-utcai fiúk, az ifjúsági regényirodalom remekműve. Ezt számtalan nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle.

A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott Liliom volt, amely az argót és a jassznyelvet színpadra emelte. A giccs határát súroló darabban érzékeny emberábrázolást és finom társadalomkritikát is találunk. (Puccini operát akart írni belőle, Carussel címmel Rodgers zenéjével musicalként hozott újabb diadalokat.) 1910-ben nagy sikert aratott A testőrrel, 1912-ben A farkassal.

Molnár az I. világháborúban haditudósító volt.

Ekkori prózai kötetei: Egy haditudósító emlékei, Az aruvimi erdő titka, Andor. Ezekben is nagy emberismerettel, humanizmussal tekint a világra. Későbbi darabjai közül emlékezetes A hattyú és az 1924-es Üvegcipő, melyben második feleségével, Fedák Sárival lefolyt csetepatéit emelte színpadra. (Első házastársa Vészi Margit volt, Ady Endre Margitája.) Az 1926-os Játék a kastélyban című darabja önmaga és közönsége elé tartott görbe tükröt. 1928-ban az Olympia is bizonyítja kivételes színpadi érzékét, darabépítési képességeit.

1939-ben harmadik feleségével, Darvas Lilivel a fasizmus elől Svájcba, majd Amerikába távozott. Az emigrációban írói vénája kiapadt, csak emlékiratait és hatalmas levelezését folytatta.

Sikeríró volt, a szó jó és rossz értelmében egyaránt.

Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, a jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik. Legjobb művei leleplezik a polgárság és az arisztokrácia társadalmi hazugságait, a látszatok világát.

Franciás színpadtechnikájú, szórakoztató színműveit ma is játsszák szerte a világon. Összes művei már 1928-ban húsz kötetben jelentek meg. Utolsóként bemutatott darabja a hagyatékában megtalált Nászinduló (1996). Molnár a magyar polgári színjátszás kiemelkedő alkotója, akit Pirandello előfutárának tartanak.

1952. április 1-jén halt meg New Yorkban.

Forrás: MTI

Nyitókép: múlt-kor.hu