85 éve született Csukás István, a nemzet művésze
Csukás István, aki megalkotta Süsü a sárkányt, Mirr-Murrt, Pom Pomot, Gombóc Artúrt és társaikat, Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima díjas költő, író, a nemzet művésze 1936. április 2-án született, így ma lenne 85 éves.
Kisújszálláson látta meg a napvilágot, apja kovácsmester volt, műhelye házuk udvarán működött. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, az olvasás megtanulásáról később így vallott: „Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van, és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve.”
A II. világháború után az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, úgy döntött, hogy inkább bölcsész lesz, de végül a jogon kötött ki. 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, de három év múlva félbehagyta tanulmányait. Ekkor már megjelentek első versei, egy ideig írásaiból, szerkesztésből élt. Később a Fiatal Művészek Klubját vezette, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál.
Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészete a nagyvárosba került fiatal értelmiségi nosztalgikus beszámolója a vidéki gyermekkorról, az eltűnőben lévő ifjúságról: „Beváltatlan álmaimban élek / nem vár reám bútorozott lakás.” 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. A költő Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei.
Első meseregényét, az Egy szürke kiscsacsit hamarosan követte a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, amelyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot.
A hetvenes évek közepén jelentek meg lebilincselő ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr és a Nyár a szigeten.
A művek tévéfilmes változatai is remekbe sikerültek, 1975-ben a hollywoodi X televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a nagydíjat és az év legjobb gyermekfilmje címet. A műben szereplő Bagaméri fagylaltosnak, akit Alfonzó alakított, 2013-ban Kisújszálláson szobrot (Pintér Attila alkotása) állítottak.
1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztői teendőit látta el. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, a nagy ho-ho-ho-horgászról, a legkisebb ugrifülesről szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú, barátságos egyfejű sárkányról írott meseregénye. A rajz- és bábfilmváltozatok az egész országgal megismertették ezeket a kedves mesefigurákat.
Mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak. A versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott. 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron forgatott filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be Az óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.
1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat vehetett át, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára címre és Prima Primissima díjra érdemesítették. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, és Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, ugyanebben az évben Magyar Örökség Díjat kapott, és nyolcvanadik születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát (Pintér Attila és Rajcsók Attila alkotása). 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
Forrás: hirado.hu