A 119 éves Szerelem a színpadon

Forradalom vagy ellenforradalom volt 1956? – a kérdést 1971-ben, a cannes-i filmfesztivál hivatalos sajtótájékoztatóján szegezték Déry Tibornak. „Én megmondom önöknek – mondta Déry nagyon lassan – 1956 forradalom volt.” Másnap tucatnyi lap hozta címlapon a magyar író szavait. Magyarországra évtizedekig nem jutott el a híre.

Az eddig sehol nem publikált történetet Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező idézte fel a Déry Tibor születésének 119. évfordulója alkalmából, a kecskeméti Katona József Színházban október 19-én megtartott emléknapon. A helyszín nem véletlen: Makk Károly 1971-es költői szépségű filmje óta először készült színpadi adaptáció Déry börtönéveiről, amelyet a hónap elején mutatott be a kecskeméti teátrum Réczei Tamás rendezésében ugyancsak, Szerelem címmel. Az évforduló és az előadás apropóján a Kossuth-díjas filmrendező mellett Ungvári Tamás író, kritikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Szikora János színházigazgató, Jászai-díjas rendező és Standeisky Éva történész, Az írók és a hatalom című kötet szerzője idézte fel a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségének életét, műveit.
Déryről szóltak, a nagypolgári családból származó úri fiúról, aki 18 évesen munkáslázadást szít saját családjának vállalatnál, és aki 24 évesen, 1918 végén belép a Kommunista Pártba. A nők után kajtató pesti jampec. A párizsi posztókereskedőről. A raguzai valutacsempészről. A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alakjáról. És persze Déry Tibor íróról, A befejezetlen mondat szerzőjeként. A hithű kommunista, a leglelkesebb újjáépítők egyike. A reform kommunista. A bebörtönzött. Akinek a kivételezett bánásmódja miatt a váci börtönben éhséglázadás tör ki, akinek megengedik, hogy külföldről hozasson könyvet a börtönbe, s aki szabadulásakor három remekművel a hóna alatt ül be a kapu elé gördülő taxiba. Majd nem sokkal később Bécsben hitet tesz a szocialista rendszer mellett, és rögtön utána őrült rulettezésbe kezd.
– Mint minden ember, Déry Tibor is sokféle volt. Bájos, kedves figura, már életében hatalmas szobor, de a lassú, megfontolt beszédstílusa azonnal felgyorsult a rulett asztal közelében. Éppen az a szép benne, hogy milyen gyarló tudott lenni egy ekkora ember – fogalmazott Ungvári Tamás.
A Déry börtönéveit bemutató színpadi fantáziát – amelyet az emléknap utolsó programjaként megtekintettek a program résztvevői – eredeti dokumentumok, levelek, kihallgatási jegyzőkönyvek, börtöncella-jelentések alapján írta Réczei Tamás, a kecskeméti színház művészeti vezetője.
– Amikor hozzákezdtem az íráshoz, nem sejtettem, hogy ennyire közeli, ma is élő dolog lehet a darabból” – mondta a szerző. – A levelezésből az látszik, hogy a három börtönben töltött év megtörte Déryt. Lelkiismeretvizsgálatot tartott, és mindent elismert, belátott, magára vállalt, olyan dolgokat is, amelyeket el sem követett. Szabadulása után egészen más ember lett. Aczél György nagyon kedvelte, és ő elfogadta az összes kiváltságot, amit a szocialista rendszer nyújthatott, de soha többet nem tudott ezzel elszámolni, elsősorban magának, de a külvilágnak sem. Önromboló, célt nem érő vívódásban élte le élete hátralévő részét.
A kecskeméti előadásban Déry Tibort Kőszegi Ákos, Böbét, a feleségét Téby Zita, Mamust Réti Erika, a Főkapitányt Szikszai Rémusz alakítja.
Forrás: kultura.hu