A Csodaszarvas című musical Beregszászon

A Csodaszarvas mondát minden magyar ismeri, Belinszki Zoltán és Gulyás Levente azonban sajátos módon dolgozta fel a magyarság eredetmondáját.

2014-ben a Szarvasi Vízi Színházban mutatták be először a musicalt. Azóta több helyen is előadták a nagy sikerű darabot, augusztus 26-án pedig a Beregszászi Amfiteátrumban láthatta a kárpátljai közönség, a Szarvasi Cervinum Teátrium előadásában.

A musical Csasztvan András ötlete alapján készült, Varga Viktor rendező felkérésére. A zenét Gulyás Levente írta, Belinszki Zoltán az író és dramaturg, a koreográfiáért Juhász Zsolt (Harangozó-díjas) a felelős, a díszlet Jakub Branicky munkája, az igényes jelmezeket Nagy Szilvia tervezte.

Tehetséges színészek álltak színpadra őseink szerepében: Nimród – Nádházy Péter, Enéh – Dósa Zsuzsa (Domján Edit-díjas), Hunor – Boronyák Gergely, Magor – Polák Ferenc, Ajand – Benkő Géza, Bese – Maróti Attila, Emese – Tatár Bianka, Ara – Bardon Ivett.

A színészek mellett a Duna Művészegyüttes teljes tánckara és a Tessedik Táncegyüttes szólistái léptek fel.

A műben az anyaság, a hűség, a bosszú, a megbocsátás, a versengés és a testvérharc témáit érintik, mindezt jól megfűszerezve egy csipetnyi humorral és romantkiával.

A történet bemutatja a magyarságunk eredetét és letelepedését. Elmondja, honnan jöttünk és kik vagyunk, hogyan éltek elődeink, hajdan Nimród hogyan kovácsolt törzsekből nemzetséget. Fiai, Hunor és Magor versengését láthatjuk, majd azt, hogy mennyit ér a testvéri szeretet, a megbocsátás. Bese, sikertelenül próbálja véghezvinni feladatát, mely szerint meg kell, hogy ölje a két fiútestvért, hogy eltörölje a magyarokat a föld színéről. Útjuk során a testvérek feleséget találnak, az idősebb Emesével, míg a kisebb Arával köt házasságot. Az új haza keresése alatt egy pompás szarvason akadt meg a szemük. Ez volt a Csodaszarvas, melyet egész Magyarország kellős közepéig követtek, ahol végül le is telepedtek. A monda szerint ez az a hely, amit ma Kárpát-medencének, a magyarok hazájának neveznek. A darab a következő sorokkal zárult: „Ez lenne az a föld, amire már évezredek óta nemzetünk vár.”

A közel 2 000 ember vastapssal nyilvánította ki tetszését a színvonalas musical előadásért. A közönség a színészekkel együtt énekelte el a nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.

Az előadást a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) szervezte, társszervezőként volt jelen a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet.

Bursza Krisztina
Kárpátalja.ma