„A kard lefelé, a kereszt felfelé mutasson”– Szent István-napi megemlékezés Tiszasalamonban

Az ungvári járási Tiszasalamon közössége hagyományosan a templom előtt álló Szent István-szobornál ünnepelte meg Magyarország születésnapját. Vasárnap, augusztus 19-én ünnepi istentisztelettel kezdődött a rendezvény, melyen Kótyuk Zsolt református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, és a gyülekezet elénekelte a 90. zsoltár („Tebenned bíztunk eleitől fogva…”) énekét, majd a 89. zsoltár szavait idézve („Az Úrnak irgalmát örökké éneklem”) együtt magasztalták az Urat.

Elhangzott, milyen fontos, hogy felekezettől függetlenül, Isten akaratát keresve, elszántan éljük életünket. „Ahová Isten minket helyezett, ott van az otthonunk, amely attól otthon, hogy ott vagyunk egy összetartozó közösség tagja, és attól, hogy Urunk szívünkben hajlékra talált. Ragaszkodjunk az otthonhoz, becsüljük meg, és ne feledjük, felelősek vagyunk érte. Szerte a nagyvilágban szétesik azok élete, akikben nincs hit. Az ige megtartó erő, de az istentisztelet akkor kezdődik, amikor a Szentírást bezárjuk, kilépünk Isten házából, és elindulunk hétköznapi életünkben. Ott kezdődik a gyakorlati istentisztelet, amelyre szükségünk van”.

A megemlékezés a templomkertben folytatódott, ahol Palkó Katalin, a KMKSZ Tiszasalamoni Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és bemutatta a vendégeket, Ferkó Bélát, a KMKSZ Tiszaújfalui Alapszervezetének elnökét, körzeti felelőst és Nyírjákó küldöttségét.

Az anyaországi csapat nevében a legősibb magyar ünnep alkalmából Papp Simon Sándor József Nyírjákó község alpolgármestere a megjelentekhez szólva a szeretet szó jelentésével kapcsolatos gondolatait osztotta meg.

– Ha sérelmek gyűlnek, bennünket ölnek, ez a gyűlölet jelentése. Nekünk maradjon meg a szer (a régi magyarban: találkozás) és az etet (táplál), vagyis a szeretet, ami a találkozás táplálását jelenti. Ha pedig szerét ejtjük, próbáljuk megismerni jobban hagyományainkat, egymást, ez nemesít bennünket – emelte ki és elmondta, az ünnep alkalmat teremt arra is, hogy megtisztítsuk lelkünket és egymással törődjünk. – Szent István olyan értékrendet fektetett le, amely ezer éven át biztosította a közösség és a családok összetartó erejét. Istentől megáldott nemzet a magyar! Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira, és arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte a kereszténységet, Európát, tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeinket – zárta ünnepi köszöntőjét a testvértelepülésről érkezett vendég.

Palkó Katalin a nemzet születésnapja alkalmából tartott ünnepi köszöntőjében Szent István király intelmei közül kiemelt egyet: amikor templomidő van, mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ma megfordult a történelem, mert a tűz őrzői vagyunk jelen – hangsúlyozta és azt kívánta, hogy évek, évtizedek múltán is legyen kinek őrizni a tüzet.

Azt is megjegyezte, hogy utóbbi időben a nemzeti ünnepeinkre sajnálatos módon árnyék vetül.

– És nem Isten napját takarják el felhők, hanem az ukrán valóság az, amely elszomorít. Az ukránok kicsi, de nagyon hangos része idegennek tart minket abban az országban, amelynek állampolgárai vagyunk. Szomorú és felháborító, hogy őseink földjén idegennek számítunk! Szomorú és fájdalmas, hogy átszabják történelmünket, megnyirbálják jogainkat! – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elvárja az Ukrajna területén élő, más nemzeti közösségekhez tartozó polgárok lojalitását, viszont a kisebbségeki jogokkal szűkmarkú. – Vigyázzunk, őrzők, hogy ki ne kopjon a magyar nyelv a közéletből, a feliratokból, hogy az iskolák megtartsák a színvonalukat.

A szónok kiemelte, Szent István üzenete három pilléren alapszik: az államszervezet létrehozását, az egyházi struktúrák kiépítését és a jog megalkotását hagyományozta ránk, ennek köszönhetően van magyarság a Kárpát-medencében.

– De az is fontos, hogy megpróbáljuk megfogalmazni azt a három pillért, amely számunkra, az anyaország határain túl élő magyarok számára a legfontosabb. Ez a kultúra és a nyelv, az iskola és az oktatásügy, valamint önmagunk megszervezése és megtartása. Nem elég deklarálni és elvárni, hogy mások mit ne tegyenek velünk szemben, tudnunk kell, mit tegyünk magunkért és a ránk bízottakért. Nemcsak az együtt megért múlt okán, de a jelen közös problémái, még inkább a jövő egymásra utalsága miatt sem tagadhatjuk ki egymást a közös történelemből. Nem tekinthetnek nemzetbiztonsági kockázatnak anélkül, hogy önön szabadságukat és méltóságukat is ne csorbítanák! – szögezte le Palkó Katalin.

Ezt követően Kótyuk Zsolt kérte Isten áldását a gyülekezetre, a családokra, minden magyarra, hogy a nemzetek fiai Istenbe vetett hittel tudják betölteni a küldetést.

– A szívekből minden gyűlöletet, ellenségeskedést félretéve könyörögjünk mindenkiért, akik ezen a napon ünnepelnek és azokért is, akik nem. Add, hogy építő gondolata, közösséget formáló ereje lehessen minden magyarnak, hisz az Úrba vetett hittel igyekszünk helytállni és szolgálni – hangzott el, és köszönetet mondott, hogy népünknek jövőt készít, és segít, hogy alázattal, hittel, reménnyel, erővel, jó szóval és imádsággal tudjuk építeni a jövőt.

Leskó Vivien Vanda előadásában Wass Albert Hontalanság hitvallása című verse hangzott el.

Végezetül megkoszorúzták Szent István szobrát, majd a Szózat eléneklésével ért véget a megemlékezés.

Rehó Viktória