A magyar kultúra napja Kárpátalja-szerte

Beregszász

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz szövegét. A jeles eseményről múlt vasárnap a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezete is megemlékezett: a szervezet a városi postahivatal falán lévő Kölcsey-emléktáblánál méltatta a jeles eseményt, majd az ünnepség a Beregszászi 6. Sz. Általános Iskolában a városi szervezet és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által közösen szervezett táncházzal folytatódott.

A Kölcsey-emléktáblánál összegyűlt ünneplőket Bocskor László, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte, majd Horkay Sámuel, a szervezet tiszteletbeli elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A szónok méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát, szólva arról, hogy a Himnusz szerzője egykoron vidékünkön is megfordult: a Beregszászban tett látogatás emlékét emléktábla hirdeti. Horkay Sámuel rámutatott: „A magyar irodalmi nyelv bölcsője az északkeleti nyelvjárás. Talán éppen ezt tanulmányozva kereste fel vidékünket is Kölcsey Ferenc.”

Az ünnepség végén megkoszorúzták az emléktáblát.

Az események ezt követően a Beregszászi 6. Sz. Általános Iskolában táncházzal folytatódtak. Itt tartott köszöntőbeszédében Bocskor László KMKSZ-elnök a kultúrára mint a különböző nemzeteket összekötő „habarcsra” hívta fel a figyelmet. Megemlékezett ő is Kölcsey munkásságáról, a Himnusz születésének körülményeiről. Köszöntötte a jelenlévőket Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke is, majd színpadra léptek a magyarországi Veszprém-Bakony Táncegyüttes tagjai, kiknek táncaihoz Péter Tamás és zenekara húzta a talpalávalót.

Karácsfalva

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Hasonlóképpen történt ez Karácsfalván is. Január 22-én délután a karácsfalvai kultúrházban a KMKSZ helyi alapszervezeti elnökének köszönhetően színvonalas műsort tekinthettek meg az egybegyűltek. Gorondi Albert nyitóbeszéde után a karácsfalvai kisiskolások szerepeltek. Ezt követte a Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum diákjainak verses irodalmi összeállítása, mely nemzeti imádságunk eléneklésével zárult, majd kezdetét vette a Kokas Banda fellépése, amelyet idősek-fiatalok egyaránt nagyon élveztek. Mindezek után táncház következett. Mindenki táncolt, mulatott, fergeteges hangulat kerekedett.

Ezúton is köszönjük a szervezőknek a színvonalas előadást, megemlékezést.

Tiszapéterfalva

Minden nép számára fontos, hogy ápolja népe, nemzete kultúráját, s kellő tisztelettel viseltessen iránta. Számunkra, elszakított területen élő magyarok számára pedig ez még inkább fontos. Ezért elengedhetetlen, hogy a magyarság jövője érdekében gyermekeink is közel kerüljenek kultúránkhoz.

Január 25-én a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskolában ünnepelte a Himnusz megírásának évfordulóját a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport. Az eseményen Kokas Erzsébet, a csoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, összefoglalva, mit is jelent e jeles nap a magyarság számára. A csoport két tagja, Dobán Vivien és Varga Ibolya elszavalták a Himnuszt és a Szózatot, majd a résztvevők közösen elénekelték nemzeti imánkat. Ezután került sor a magyar népi kultúra legjavát bemutató műsorra. A gyermekek népi játékokat játszottak, ugrós, felcsíki és szatmári táncokat táncoltak. Volt népdaltanítás is, különlegességként pedig a csoport fiútagjai szatmári verbunkot táncoltak.

A közel két és fél órás rendezvény táncházzal zárult, melyhez a talpalávalót a Kokas Banda húzta.

Rákóczi-főiskola

Január 23-án, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán méltatta a magyar kultúra napját a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet.

Nemzeti imánk, a Himnusz megírásának évfordulójára emlékező rendezvényen elsőként Kudlotyák Krisztina, a szervezet igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót a főiskola elnök asszonyának. Dr. Orosz Ildikó beszédében arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a mi himnuszunk nem harcra, véres csatára szólít fel, nem azt hirdeti, hogy országunk más lenne, mint a többi, hanem ima s bűnbánat Isten felé. Ez a magyarázata annak, hogy egyházi énekeskönyvekben is megtalálható. Erről az értékről s kultúránkról ezért hát soha nem szabad megfeledkeznünk: egyedül mi, magyarok tartozunk felelősséggel érte. Végezetül tolmácsolta jókívánságát, miszerint reméli, azon a helyen, ahol születtünk, még évszázadok múlva is magyar szóval, magyar szívvel élhetnek utódaink.

Köszöntötte még a jelenlévőket Póka Ferenc beregszászi konzul is.

A jókívánságok és köszöntők elhangzását követően az Újbátyúi–Bátyúi Református Vegyes Kar ünnepi szolgálatával kezdetét vette a kulturális program. A vegyes kar előadásában felcsendült többek között a Székely himnusz, valamint nemzeti imánknak a 130. zsoltár dallamára énekelt változata is (ez volt ugyanis használatos addig, amíg Erkel Ferenc meg nem írta a ma használatos dallamot). A továbbiakban fellépett még Kiss Julianna, Bartók Erika, Mónus Dóra és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, Ferenczi Attila is.