A modern magyar próza nagymestere – 91 éve hunyt el Krúdy Gyula
91 éve hunyt el Krúdy Gyula magyar író, a modern magyar próza mestere.
Nyíregyházán született 1878. október 19-én. Önéletrajzában azt írta, hogy késő őszidőben, egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban született. Apja, Krúdy Gyula dzsentri volt, tehetős nyíregyházi ügyvéd, míg anyja, Csákányi Júlia paraszti sorból származott, szobalányként kereste a kenyerét. Az író törvénytelen gyerekként volt számon tartva a hivatalos okirataiban, mivel a szülei csak 1895-ben házasodtak össze, a tizedik gyermekük születése után.
„Úgy emlékszem, hogy gyermekkorom kedvemre való módon telt el. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában”
– írta gyermekkoráról.
Krúdy író akart csupán lenni, és semmi más.
Szatmárnémetiben és Podolinban tanult. Írásai már korán, gimnazista korában megjelentek a vidéki lapokban. Érettségiig körülbelül kétszáz novellát publikált.
Első novellája tizenötévesen jelent meg, első kötete, az Üres a fészek és egyéb történetek 20. születésnapja előtt debütált.
Újságíróként dolgozott Debrecenben és Nagyváradon. 1896-ban költözött Budapestre, és itt is élt haláláig. „Pesten a Józsefvárosban laktam, a kezdő írók akkoriban könnyűnek tetsző, reményteljes, nem csüggedő hangulataival. (…) A sorsom mindenfelé taszigált, a város egyik negyedéből a másikba. Mindig messzi Budán szerettem volna lakni, de csak a Margitszigetig jutottam, egy régi házba, a hosszú, elgondolkoztató őszöket, emberhangtalan teleket töltöttem” – vallott erről Krúdy.
A fővárosban a művészek bohém életét élte.
1897-ben ismerte meg Spiegler Bellát. A nálánál 7 évvel idősebb nővel 1899 végén összeházasodtak, mindkét fél szüleinek tiltása ellenére.
Rengeteget dolgozott. Lánya, Krúdy Zsuzsa így emlékezik erre vissza: „Vastag, kerek tollszárral, hegyes tollal, diósgyőri árkusokra rótta apró gyöngybetűit. Még mindig napi 16 oldalt, Jókai teljesítményét szabta ki magának. Hosszú, gyötrelmes órákig tartó munkája közben csak néha állt meg. Ekkor karjait, ujjait tornásztatta, ropogtatta, s rágyújtott ki tudja hányadik Stambul-cigarettájára”
A Nagy Háborúban nem kellett szolgálnia. A húszas években csökkent a népszerűsége és az anyagi jóléte is. Egyetlen irodalmi társaságba se lépett be.
1927-ben kórházba került. Ötvenedik születésnapja alkalmából a rádió Krúdy-esttel méltatta. 1930-ban Baumgarten-díjban részesült, de ez sem segített sokat a helyzetén.
Utolsó éveit szegénységben töltötte. 1933. május 12-én hunyt el.
Az író életműve hatalmas, többet alkotott, mint Jókai és Mikszáth. Legtöbb műve vidéki lapokban jelent meg. Életében többtucat könyve jelent meg, és halála után is rengeteg válogatását adták ki.
Krúdyról egy fröccs is el lett nevezve: a 9 dl bor és 1 dl szóda arányok miatt, az író szerint csupán megnevetteti a bort a víz.
Halála után sem merült feledésbe: 1976-ben az Őszi versenyek, míg 1974-ben a Napraforgó című filmet műve alapján készítették. Szinbád-történeteit 1971-ben filmre vitték a színészkirály, Latinovits főszereplésével.