A nap képe: kőrösmezői fatemplom

Kőrösmező (ukránul Ясіня [Jaszinya]) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Dombhát, Havasalja, Mezőhát és Moheljki tartozik hozzá. Ma 8100 lakosából 900 magyar.
Rahótól 35 km-re északkeletre a Fekete-Tisza völgyében, a Tatár-hágó közelében fekszik. A Huculvidék kárpátaljai részének egyik jelentős települése.
Nevét onnan kapta, hogy kőrisfaerdőben települt, az ukrán név a magyarból való (szláv:”jaszeny” = kőrisfa).1555-ben Kreusmezew néven említik először.
Látnivalók:
A falu elején egy dombon áll 1824-ben épített „Sztrukovszka” görög katolikus fatemploma a Szentháromság tiszteletére szentelve. Tornya 1813-ban épült. Benne 17. századi ikonosztáz áll. A Tiszán át függőhíd vezet hozzá. A fatemplom a kárpátaljai hucul építészet kiemelkedő alkotása. Keletkezéséhez egy legenda is kapcsolódik.
Eszerint Ivan Sztruk pásztor a hirtelen beköszöntő tél miatt kénytelen volt nyáját a mai templom helyén hagyni. A tél elvonultával visszatért megnézni, maradt-e nyájából. Meglepetésére juhaiból egy sem hiányzott, sőt újabbakkal szaporodtak. Így azon a helyen templomot emelt az Úr felmagasztalására, s a pásztor után a Sztrukovszka nevet kapta.
A két részből, hajóból és szentélyből álló templom ékessége a XVII. században készült ikonosztáza.
Az 1813-ban épült harangtornyának a néphagyomány szerint csodatévő ereje van: segít azon a bajba jutott családon, melynek egyik nő tagja, éjjel tizenkét órakor meztelenül imádkozik a harang alatt.
Mezőháti határában áll a 18. század végén épített „Plitovate” Péter-Pál templom, melynek belsejében az 1700-as évek végéről származó fafaragások találhatók.
Fontos turistaközpont, ahonnan túrautak indulnak a környező hegyekbe, a Hoverlához, a Tisza -forráshoz.
A település melletti hegyeken az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó bunkerek maradványai találhatók.
I. és II. világháborús magyar katonatemető kereshető fel.
Forrás: wikipedia.org