A nap verse: Füzesi Magda: Kagylóének

Összezárt két tenyér a tenger,
a Föld s a Hold most összeér.

A táj köröttünk hófehér,
megtelik gyilkos szerelemmel.

Hullámok hátán ring az éjjel,
húsomba nőnek apró rákok.
Istenem, én Hozzád kiáltok,
tele pokollal és reménnyel.

Intés van minden csigaházon:
„Vigyázz, mert megemészt a cethal!”
Jónással szólok, Istenem.

A víz taszít, a víz marasztal,
az ár tombol, a fényt kívánom…
Amit Te rám mérsz, úgy legyen!

Forrás: oszk.hu