A nap verse: Nagy Zoltán Mihály: Őszi sorok
„Ablakom előtt szégyenkező akác
pőrére fosztva menekítné magát
dühöngő őszben dérmarta áldozat
rémület-sárgán föllángol az arcom
akác vagyok én is szakadó parton
kifordult-gyökérkoszorú-zuhanás
vigasz
elhulott szél-űzte magvak
valahol talán zölden fölfakadnak
új lomb új remény újra szakadó part”
(Új csillagon c. kötet, Intermix kiadó, Ungvár – Budapest, 2003)