A nap verse: Pák Diána: Fényévekre
Már nem emlékszem rád, s te sem ismersz engem,
Fényévekre járnak a pillanatok.
Nem talállak a ringó, éteri csöndben,
Valami megszűnt…te ott, én itt vagyok
De beléd botlok még, nap mint nap hanyagul,
Mint apró kis kő gurulsz lábam alatt.
Vidám szellő – mitől lelkem nem szabadul,
Emlékből vonsz körém aranyfonalat.
Forrás: facebook.com
