A nap verse: Pák Diána: Korlátok

Olvad a bőröm a nyári ég alatt,
Belecsorog a fényes messziségbe.


Törött hárfadalra dalolnak az angyalok,
Életre kel a bóbita pihéje.
Elolvad a homok, vele a pillanat.
Minden csak emlék, pillangó mosoly.
Tágra nyílt íriszek zárt ajtói mögött
Bolygózik a lélek, mint megfáradt fogoly.

Forrás: facebook.com

Állítsa be a Kárpátalja.ma-t előnyben részesített forrásként a Google Keresőben.
Beállítás →