A Tisza nevében – filmvetítés és közönségtalálkozó az V. Kárpátaljai Nyári Egyetemen

Szerző: | 2021.08.28., 22:03 | Kulturális hírek

Fotó: Kárpátalja.ma

A Tisza nevében című dokumentumfilmet vetítették le az V. Kárpátaljai Nyári Egyetemen augusztus 27-én. A vetítést követően a film alkotójával, Ljasuk Dimitryvel és Bucsinszkij Viktor kárpátaljai mérnök és öko-aktivistával, a „Színes tartályok” ökológiai mozgalom alapítójával tartottak közönségtalálkozót.

Az idén debütált közel egyórás dokumentumfilm a Tisza sorsát mutatja be forrásától a végső útjáig. A film Bucsinszkij Viktor és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők munkásságát is prezentálja, akik saját erőből hulladékkezelő udvart hoztak létre a szemétkérdés megoldása érdekében. A rendező a dokumentumfilmben felkérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a súlyos környezetszennyezés problémájának megoldása érdekében. Mint elhangzott, bármelyik ország vezetőjéhez címezhette volna a felhívást, ám azért az ukrán államfőhöz fordul, mert a Tisza forrása Ukrajnában van, így itt kell megkezdeni a bajok kezelését.

A vetítés után Ljasuk Dimitry online, Bucsinszkij Viktor pedig személyesen jelen volt a közönségtalálkozón.

Fotó: Kárpátalja.ma

Ljasuk Dimitry elmondta, hogy öröm látnia azt, hogy sok mindenkit elért az alkotás, az emberekben nyomot hagyott, és elgondolkodtatta a nézőket a változtatás fontossága.

Zelenszkij elnök úr még nem válaszolt, de remélem, hogy egyszer fog – tette hozzá.

Kifejtette, hogy a hulladékproblémának három nagy szereplője van. Az első faktor az ember, aki megveszi a termékeket, sokszor olyanokat is, amikre nincs szükségünk, ugyanakkor mi tudunk gondoskodni arról, hogy a szemetünk hová kerüljön. A második szereplő a vállalatok, akik az igényhez igazítják a gyártást a minél gyorsabb és nagyobb profit érdekében, de eközben nem gondolkodnak el a folyamat hosszútávú káros hatásain. Aláhúzta, hogy amíg a pénz lesz az elsődleges motiváció, addig nehéz lesz áttörést elérni. A harmadik tényezőként az államot nevezte meg, aminek van hatalma és befolyása az első két faktor korlátozására, szabályozására és a lakosság edukálására.

Vázolta a keleti és nyugati hulladékkezelési stratégia közötti különbségeket. Míg Nyugat-Európában a lakosság fizet azért, hogy feldolgozzák a szemetet, addig például Kárpátalján a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozók ingyen végzik ezt el, vagy ők fizetnek az átvett szemétért.

Fotó: Kárpátalja.ma

Bucsinszkij Viktor mérnök, öko-aktivista beszámolt arról, hogy a „Színes tartályok” ökológiai mozgalom indulását jó néven vette a lakosság. Elmondta, hogy a kárpátaljai hulladékprobléma kapcsán a regionális tanács és európai szervezetek segítségét kérte.

– Amíg ez nem valósul meg, addig is mindenki megteheti a maga lépését, ami meggátolja azt, hogy még több szemét kerüljön a folyókba.

Mint mondta, a szelektálás arról is szól, hogy megóvjuk a fákat a kivágástól, egy tonna karton tizenkét fát menthet meg.

Kijelentette, hogy a film azért is készült el, hogy mindenki elgondolkozzon azon, hogy mit tesz és mit nem tesz meg a környezetért, amiben él.

– Ukrajna az országban termelt szemét mindössze 4%-át hasznosítja, egy ember évente 300 kilogramm szemetet termel. Gondolkozzunk el ezen a mennyiségen – mondta. Hozzátette: már ma elkezdhetjük a szelektálást, ami a tudatos vásárlással kezdődik.

Kiemelte az oktatás és a nevelés jelentőségét, ugyanis ha kiskortól kezdve az iskolákban és odahaza is arról hallanak a gyerekek, hogy hogyan kell kevesebbet szemetelni és a meglévő hulladékot szelektíven gyűjteni, jócskán csökkenthetjük a szennyezést.

Az V. Kárpátaljai Nyári Egyetemet Tiszapéterfalván augusztus 25-28. között szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége és a Momentum Doctorandus a Kárpátaljai Szövetség partnerségével. A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Rákóczi Szövetség és a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület támogatásával, továbbá az Újnemzedékkel együttműködve valósult meg.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This