Alig 100-200 éves „ókori ötlet” a karácsonyi ajándék
A karácsonyi ajándékozás szokásai a kereszténység előtti hagyományokhoz vezetnek vissza, s e hagyományok a kereszténység közvetítésével öröklődtek át a mai korokra. Mindeközben sokáig éppen karácsonykor nem nagyon ajándékozták meg egymást az emberek.
A karácsonyi ajándékozás friss jelenség, a városokban egy-két évszázados, a falvakban pedig fél-egy évszázados múltra tekint vissza. A szokás tehát még a karácsonyfa állításának elterjedésénél – vagyis a XIX. századnál – is újabb Magyarországon.
Száz éve még mintha kétféle karácsonyt ünnepeltek volna Magyarországon: a városokban már észlelni lehetett a mai elüzletiesedés csíráit, míg falun az évszázados, részben pogány hagyományok éltek tovább – mutatott rá a HVG egy korábbi cikke. Karácsonyi vásárt már 1860 óta rendeztek a pesti városháza előtt, ahol főképp játékokat, édességet és karácsonyfát árultak. Ajándékozni már azokban az időkben sem volt könnyű, ahogy az egy korabeli cikkből is kiderül:
„ (…) így karácsony és újesztendő táján százezer élő tanúja bolyong Budapest utcáin, az ünnepi pompába öltözött kirakatok előtt. Házbérnegyed előtt se látni ennyi nehéz gondba borult, tétován nézegető és töprengő embert az utcákon. Ez a sok borús homlokú, bánatos ember mind azon szomorkodik: mivel szerezhetné a legnagyobb örömet valakinek? És napokat tölt el, sőt talán éjszakákat is virraszt át, míg határozni tud”.
Az ajándékcsere azonban a 20. század elején még csak a nagyobb városokban volt divatban, ott is csupán a jómódú polgárság és az arisztokrácia körében; a parasztságot a körülményei megkímélték az ajándékozás nyűgétől. Számukra ugyanis – egészen a század derekáig – a házról házra járó betlehemezőknek adott finomságok jelentették az ajándékot: a bibliai hagyomány alapján Jézust jelképező alma és dió, illetve a felkínált ételek.
A karácsonyi ajándékot a bukovinai Istensegítsen az asztal alá tették, mert fát nem állítottak. A Magyar Néprajzi Atlasz szerint Székelykevén (Temes vármegyében) az ajándékozás még az 1960-as években sem volt szokás. Az ország más részein, így például Bácsfeketehegyen és Pacséron – mindkettő az egykori Bács-Bodrog megyében található – a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot. A ruhafélék, játékok ajándékozása újabb keletű.
Karácsonykor szokás volt ugyanakkor Észak-Magyarországon a falvak közbirtokosságának szolgálatában álló pásztorok megajándékozása. Ez a szokásos természetbeni juttatások és az úgynevezett „bocskorpénz” kiegészítése volt – erről a napokban beszélt az egri Eszterházy Károly Főiskolán Petercsák Tivadar néprajzkutató.
forrás:hvg.hu