Az 1956-os forradalomra emlékezve

„Nincs még egy olyan nap a történelem kezdete óta, amely világosabban mutatta volna, hogy az ember szabadságvágya örök és elpusztíthatatlan, bármekkora is a siker ellen ható túlerő…” – írta John F. Kennedy a magyar forradalom első évfordulójára.

A szabadságharc és forradalom 57. évfordulója előtt tisztelgett Nagybereg lakossága is 2013. október 22-én a Nagyberegi Kultúrházban. Az ünnepélyes megemlékezés szervezésében részt vett a Nagyberegi Református Egyházközség, a Nagyberegi Középiskola és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete.
Az ünnepséget Tóth László, a nagyberegi református gyülekezet lelkipásztora nyitotta meg.
Nemzeti imánk eléneklése után a Nagyberegi Középiskola diákjainak megemlékező műsora következett. Elhangzott 1956 története, számos megható vers és ének. Hallhattuk Nagy Imre beszédének eredeti hangfelvételét, melyet rádión keresztül intézett az ország népéhez, naplótöredékek részletei hangzottak el, amelyeket az 1950-es évek szörnyűségeit megélt emberek írtak. Láthattunk 1956-ban készült fotókat, felvételeket, melyek arról a béketűrő népről készültek, akik október 23-án fellázadtak, hogy kivívják országuk függetlenségét, szabadságát.
Az ünnepség meghívott vendége volt Milován Sándor, a Kárpátaljai Megyei Tanács tagja, aki az 1956-os forradalom kárpátaljai résztvevőjeként beszámolót tartott, hogy milyen események történtek a forradalom idején a világban, Budapesten, Kárpátalján, és persze arról, hogy hogyan élte meg ő maga azt az időszakot.
 1956-ban a Nagyszőlősi Magyar Iskola kilencedik osztályos diákja volt, nem egészen tizenhat éves. Harminchat évvel a trianoni békeszerződés után Magyarországon kitört a forradalom. Véleménye szerint a forradalom megmenthető lett volna, ha a világ figyelmét nem vonják el Magyarországról. Október 26-án Franciaország és Anglia konfliktusa Egyiptommal a Szuezi-csatorna államosítása miatt válságot robbantott ki. Október 30-án Izraelben háború tört ki. Bizonyított, hogy az Amerikai Egyesült Államok kétszer is figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy nem fog beavatkozni a magyar forradalomba. Elmondta, hogy őt magát is bebörtönözték az ungvári börtönbe ’57-ben, mivel a forradalom idejében néhány társával együtt szórólapokat nyomtatott, melyekre a következő volt írva: „Oroszok ki, Kárpátaljának autonómiát!” Bemutatott egy levelet, melyet egykori tanára írt, aki úgy érezte, hogy tanítványa nem fog visszatérni a börtönből. A levélnek három üzenete volt, melyet a tanárnő úgy írt le, hogy a cenzúra ne ismerje fel azt benne. Az első a Szovjetunió széteséséről, a szabad világ eljövetelének reményéről szólt. A második üzenet biztatás volt arra, hogy a tisztességes élethez vezető út a tanulás és a munka. A harmadik üzenet pedig az Istenhit, amely az egyedüli segítség az életben.
Milován Sándor beszámolója után a Nagyberegi Református Líceum diákjaitól hallhattuk a Tartsd meg hazánkat és a Mert a haza nem eladó című énekeket.
A megemlékezést Tóth László lelkipásztor imádsága zárta.