Az álmok mestere

Autodidaktika festőzseni volt, egyik leghíresebb festménye, Az ópiumszívó álma a szürrealizmus jegyeit viseli magán. Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét. Gulácsy Lajos festőművész 82 éve hunyt el.

Lényegében autodidakta volt. Már 1899-ben bemutatták A szegénység laka című képét a Műcsarnokban. A budapesti Mintarajziskolában tanult két félévet, 1900-1901 közt, mesterei Balló Ede és Lóránfi Antal voltak. 1902-ben Rómában, majd Firenzében, 1906-ban Párizsban járt tanulmányúton.

Első gyűjteményes kiállítását az Uránia műkereskedésben mutatta be Márffy Ödön képeivel együtt 1907-ben. 1908-ban kapta meg a Ferenc József díjat, mely 4000 korona jutalommal járt. 1909-ben Nagyváradon állította ki műveit a MIÉNK és a nagybányai iskola festőivel, Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Tihanyi Lajos képeivel.

A háború kitörésekor Velencében idegrendszere összeroppan, s ettől kezdve rövid megszakításokkal az idegszanatóriumok, 1917-től kezdve pedig haláláig elmegyógyintézet lakója volt. Festészetének véget vetett 1924-ben bekövetkezett vaksága.

Művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyűjteményekben vannak, 12 képét őrzi a székesfehérvári Deák Gyűjtemény. Őriz tőle alkotásokat a Janus Pannonius Múzeum Pécsett és a miskolci Herman Ottó Múzeum.

Juhász Gyula hozzá írt versével emlékezünk rá:

„Szelíden És finoman — hisz művész vagy, Lajos —
Babrálsz a párnán ujjaiddal. Az Isten
Legyen irgalmas. Ó, csodálatos
Szent, tiszta művész, Giotto jó utóda,
Alázatos, hű, tőled nem kiván
Már e plánéta semmit, és a holdba
Nakonxipán vár már, Nakonxipán!”

Forrás: wiki/Kultúra.hu