Az aradi vértanúkra emlékeztek Nagyszőlősön
Október 6-án Nagyszőlősön az 1848-49-es mártírokra emlékeztek. Az ünnepségre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében került sor. Ugocsa egykori vármegyeháza, ma a magyar tannyelvű középiskola udvarán álló báró Perényi Zsigmond mellszobra előtt hajtottak fejet a megjelentek.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes
államtitkára, dr. Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Hancsók Szabolcs, a parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának kárpát-medencei együttműködési referense.
A megemlékezés nemzeti imádságunk,
a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a vendégek köszöntésével folytatódott. Ezután Tóth Katalin helyettes államtitkár asszony dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési miniszterének szavait tolmácsolva méltatta báró Perényi Zsigmond életének, tetteinek fontosságát, aki Kárpátalja vértanúja, a megmaradáshoz szükséges példa a ma embere számára: „Élete áldozat volt, de az áldozatból új élet, hit és reménység fakad, melyből nekünk, utódoknak merítenünk kötelesség.” Tóth Katalin kiemelte: mindnyájan egy egységes, megbonthatatlan nemzet részei vagyunk, s a megemlékezéseknek nagy szerepe van az anyaország és az elszakított nemzetrészek egységének, összetartozásának megélésében.
Ezt követően Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy ez a nap, melyen minden évben a mártírokra emlékezünk, Kárpátalja magyarok, ukránok, ruszinok lakta vidékének közös történelmére is emlékeztet. Szavaival rámutatott: a vértanúk halála nem volt hiábavaló, a küzdésnek megvan az eredménye, hiszen Magyarország független, önálló állam lett.
A továbbiakban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében arra szólított, ne térjünk vissza az 1848-as állapotokhoz: ne engedjük, hogy helyettünk döntsenek, ne hagyjuk veszni magyarságunkat ebben az időszakban sem, amikor rajtunk is múlik, hogyan alakul itt, Kárpátalján népünk, nemzetünk sorsa.
A ünnepség további részében a nagyszőlősi Sólyom Cserkészcsapat zenés-verses előadásában elevenedtek meg az 1848-49-es események: „A világ fordul, újul az élet, De sose múlnak úgy el az évek, Hogy tegnapból ne jusson a mának, Okulás, példa, útjelző fának” – hangzottak Szentimrei Jenő szavai. S valóban: nekünk, e kor élőinek október 6-a, az aradi vértanúk emlékünnepe kapcsán döntést kell hoznunk, hogy kiállunk-e magyarságunkért most, a nehézségek idején, vagy meghátrálunk? Az aradi vértanúk bátorsága példaértékű, tettre szólít. Ne tegyük ezt a bátorságot és áldozatot hiábavalóvá!
A cserkészek előadása után a megemlékezők elhelyezték koszorúikat báró Perényi Zsigmond szobránál. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével ért véget.