Belső út – Ifj. Hidi Endre egyéni tárlata a Forrás Galériában

Február 12-én a Forrás Galériában nyílt meg Ifj. Hidi Endre nagydobronyi szobrászművész, keramikus kiállítása a Kárpát-haza Galéria eseménysorozatának keretében. A kiállítást Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnökhelyettese nyitotta meg. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy az az élet rendje, ha a fiú túlnő az apán, „megtalálva a saját hangját, kifejezésmódját, amellyel nem csak „Hidit”, hanem hidat képez a múltból a jövő felé” – utalva arra, hogy a művész édesapja maga is képzőművész, keramikus, vagyis nem esett messze az alma a fájától.

A tárlat anyagát, valamint ifj. Hidi Endre munkásságát egykori egyetemi tanára, Gálhidy Péter szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára mutatta be. Elmesélte, hogy Kő Pál mestertanárral tizenöt évig élték meg együtt a közös műtermi és művésztelepi munka hétköznapjait és ünnepnapjait olyan fiatalokkal, akik a mostani középgenerációs szobrászat meghatározó személyiségei lettek. Endréhez hasonlóan sokan vidékiek vagy határon túliak voltak, legtöbbjük számára nem a nagyvárosi környezet volt az otthonos közeg. Ezért nem az abból az életformából fakadó problémákra voltak érzékenyek, hanem inkább az organikus tanulásra, a természet adta formák tanulmányozására törekedtek.

Hidi Endre szobrainak formavilágában a XX. század elején alkotó román származású Constantin Brancusi munkásságának hatása is érezhető, aki a tiszta, egyszerű formák szépségének jelentőségét mutatta meg, mely sok szállal kötődik saját népművészeti hagyományaihoz. „Az organikus absztrakt formai hagyomány Endrénél gyakran héjszerűen kinyílik, mintha egyszerre látnánk külsőt és belsőt. Gondolhatunk itt a mag és a héj kapcsolatára, vagy az emberben lakozó lélek és a test viszonyára, de például a körre, és a kiterjedés nélküli középpontjára is. Az átjárhatóság több szobrában is megjelenik. A Féreglyuk a Belső út vagy az Időhurok című szobrok talán a legtisztábban jelenítik meg a külső és belső határtalanságát, egymástól elválaszthatatlan minőségként láttatva azt” – mondta Gálhidy Péter.

„Hidi Endre szobrai, egyebek mellett azt is megmutatják, hogy ellentétben a sztereotípiákkal, falun nem csak egyféleképpen lehet fát faragni. Szobrai nem a perifériáról érkeztek a centrumba, hanem egy magyarlakta vidékről jöttek egy magyarlakta vidékre.” – összegezte Gálhidy Péter.

Az est folyamán Sáringer Kálmán, népzenész előadásban népi dallamokat hallgathatott meg a közönség. Az esemény moderátora Takács Bence Ervin, MMA ösztöndíjas előadóművész volt.

Végül Hidi Endre megköszönte a kiállítás lehetőségét az NSKI-nak, a tárlat kurátorának, Tóth Norbertnek, a Forrás Művészeti Intézet igazgatójának, Sárba Katalinnak, valamint a jelenlévő több mint száz vendégnek, közeli barátoknak, családtagoknak, rokonoknak, hogy megtisztelték jelenlétükkel a kiállítást.

A tárlat február 13-a és március 4-e között ingyenesen látogatható Budapesten, a Forrás Galériában (Teréz körút 9.).

Kárpátalja.ma